Különbözõ szempontok szerint választhat magának iskolát az, aki végigböngészi a Felvi rangsor 2006 címet viselõ kiadványt, de a www.felvi.hu oldalon saját preferenciái alapján is összeállíthat egy rangsort a könyv interaktív változata segítségével. A Felvételi tájoló kötetei azoknak segítenek, aki nem biztosak abban, hogy melyik lenne az ideális szak vagy pálya számukra. Ebben bõvebben olvashatnak az egyes szakokról, és arról, melyikrõl hova léphetnek tovább, milyen lehetõségek várják a munkaerõpiacon.
A felsõoktatás az év elején átalakul, többciklusú lesz. Az oktatás egy alapképzéssel (BA/BSc) kezdõdik, ahol hat-hét félév után alapdiplomát kap a hallgató, majd ez után mehet a mester (MSc/MA) képzésre. A kétéves mesterképzés hasonló a mostani egyetemi képzéshez, azaz tudományos, mélyebb ismerteket ad. Kivétel ez alól az orvosok, a jogászok és az építészmérnökök képzése, itt ugyanis osztatlan maradt az oktatás, õk ezentúl is öt-hat évig tanulnak. Bonyolítja a képet a művészképzés, náluk idén megmarad a régi rendszer, 2007-tõl azonban itt is alapszakokra és mesterszakokra válik szét az iskola.
A most érettségizõk és a diplomával még nem rendelkezõ hallgatók könnyebb helyzetben vannak, õk ugyanis csak az új rendszerben, alapképzésekre jelentkezhetnek, de akik már végeztek, még a régi rendszerben is tanulhatnak. Diplomásoknak szól a doktori képzés, valamint a kiegészítõ (K) és diplomás (D) alapképzés, illetve a szakirányú továbbképzés. A kiegészítõ képzésen egyetemi végzettséget lehet szerezni a már meglévõ ugyanolyan fõiskolai mellé. Szakirányú továbbképzésben a fõiskolai vagy egyetemi diplomát kiegészítve lehet oklevelet kapni. A diplomás képzésben a másoddiplomát lehet megszerezni.A diplomásoknak meghirdetett képzések - a szakirányúak kivételével - eltűnnek majd a magyar felsõoktatásból, helyüket pedig a mesterszakok veszik át. A mesterszakok azonban még nincsenek akkreditálva. A doktori képzés nem változik: azoknak szól, akik kutatóként képzelik el az életüket.
Aki nem a diplomára hajt, annak ideális lehetõség a felsõfokú szakképzés. A négy féléves oktatás alatt egy szakma alapismereteit, gyakorlati fogásait sajátíthatják el a hallgatók. Felsõfokú szakképzésre mindenki, az idén érettségizõk, a jelenlegi hallgatók, de még a diplomások is jelentkezhetnek. A diplomásoknak szóló képzéseknél a felvételi követelményeket az intézmény határozza meg. Némelyikben emelt szintű érettségit kell tenni egy tárgyból, van, ahol a megszerzett diploma elég a bejutáshoz, és léteznek speciális követelmények is.
A kiegészítõ szakokra csak azok jelentkezhetnek, akiknek szakirányú fõiskolai végzettségük van, például magyar szakos tanárok, és szeretnék megszerezni az egyetemi diplomát. A többi, diplomások számára hirdetett képzésen is feltétel a felsõfokú oklevél, de van olyan szak, ahol kikötés a gazdasági vagy éppen jogi végzettség megléte is. Az új BSc/BA alapszakokra a megszokott módon, az ismert A és B lapokkal lehet jelentkezni. Az A-t az OFIK-nak, a B lapot vagy lapokat pedig a felsõoktatási intézménybe kell elküldeni. Az e-felvételi segítségével, a www.felvi.hu honlapon elektronikusan is lehet jelentkezni. Az érettségi tavaly óta egyúttal felvételi vizsga is, ezekbõl számolják a szerzett pontokat. A 2005 elõtti érettségiket automatikusan középszintű érettséginek veszik. Ha valaki pluszpontot szeretne, annak a nyelvvizsga vagy szakképesítés mellett lehetõsége van arra, hogy emelt szinten érettségizzen valamelyik tárgyból vagy tárgyakból. Kötelezõen akkor kell emelt vagy középszintű érettségit tenni egy tárgyból, ha az kell a jelentkezéshez, de a jelentkezõ korábban nem graduált belõle.
