Hírek

A békerendszerekről tanácskoztak Szombathelyen magyar muzeológusok és történészek

2018. június 15., 14:39

A Magyar Múzeumi Történész Társulat által szervezett program keretében a résztvevők megyei múzeumi barangoláson vettek részt, ellátogattak Körmendre, Vasvárra és Sárvárra is.

A békerendszerekről tanácskoztak Szombathelyen magyar muzeológusok és történészek

A török idők és az  újkori békekötések magyar határvidéki területekre gyakorolt hatása volt a központi kérdése a Magyar Múzeumi Történész Társulat  szombathelyi országos konferenciájának. A közelgő trianoni évforduló mellett a témának apropót adott az is, hogy ugyanazt a történelmi eseményt gyakran más szemszögből értékelik az egyes országok szakemberei. Így például a vasvári béke is mást jelent egy osztrák, és mást egy magyar történész számára.

Horváth László elnök, Magyar Történész Társulat elnöke
„Bár mindenki objektivitásról beszél, mindenki szakmai megközelítésről, mégis nagyon színes a mi világunk, és itt ebből egy csokrot kaphat az, aki végigüli a háromnapos konferenciát, hiszen a legkülönbözőbb megközelítéseket, a legkülönbözőbb értelmezéseket és kifejezetten a polemikus kérdéseket fogja hallani. Hiszen mi magunk is törekszünk ezekkel az izgalmas kérdésekkel foglalkozni.”

A konferencián egyebek mellett előadás hangzott el arról, hogy van-e jó, illetve rossz béke. A résztvevők betekintést kaptak a karlócai békeszerződés körülményeibe is.

Deák András térkép- és technikatörténész
“Ez a possiedatis uti posseditis jelszó volt, vagy alapelv volt a békekötésnél, hogy mindenki megtarthatta azt, amit birtokolt, de semmi többet. Tehát ez nem egy olyan békeszerződés volt az elmondottak miatt, ahol a győztes diktál. Megalkuvással történt.”

A karlócai békeszerződés eredményeként azonban új kereskedelmi lehetőségek nyíltak, s elkészült Magyarország első postatérképe is.