A réticsík karakterisztikus faj. Teste nyúlt és vaskos, aranysárga és csokoládébarna csíkokkal. Szemei a testéhez képest picik. A kifejlett példány 20-30 centiméter hosszú is lehet. Oxigénszegény viszonyok között is megél. A saját maga által mélyített gödrökben életben maradhat még akkor is, amikor cserepesre szárad az iszap.
Puskás Norbert - ügyvezető elnök, Sporthorgász Egyesületek Vas Megyei Szövetség
“A réti csík Magyarországon olyan horgász vizekben található meg, ami kifejezetten mocsaras, és olyan elöntési területeken, ahol esetleg ilyen láposabb részek alakulnak ki. Magyarországon igazándiból horgászati jelentősége nincs a réticsíknak, viszont azt kell róla tudni, hogy az országos szövetségnek és a Vas megyei horgásszövetségnek is kiemelt feladata a védett halfajoknak a védelme.”
Az év halát már 15. alkalommal választja meg a Magyar Haltani Társaság.
Szinetár Csaba - zoológus tanár, ELTE SEK
“Egy kicsit ráirányítja a figyelmet egy-egy fajra, illetve magára arra az élőlénycsoportra, és évről-évre megfigyelhető, hogy olyan faj végez a dobogón, aminek természetvédelmi jelentősége van, és a réti csík esetében az élőhelyvédelem az, ami tulajdonképpen a fő üzenet. “
A réticsík régen népélelmezési cikknek számított, szakácskönyvekben is írtak arról, hogyan lehet belőle ízletes ételt főzni.
Szinetár Csaba - zoológus tanár, ELTE SEK
“Akkor, amikor összefüggő, kiterjedt lápvidékek, mocsarak voltak a Kárpát-medencében, vagy az elterjedési területén másutt, hiszen Nyugat-Európától a Volga vidékéig elterjedt a faj, akkor helyenként, legalább is időszakosan valóban az ember saját táplálékaként is halászta, önálló mesterség volt az úgynevezett csíkászat, ami bizonyos időszakokban a tömeges gyűjtését tette lehetővé, rendkívül ízletes tehát a húsa, nyilván ezt legfeljebb valaki emlékéből, vagy olvasmányaiból tudhatja, hiszen ma már védett faj.”
Az év hala kiírásban most is 3 jelölt szerepelt. A réticsíkra 49 százalék szavazott, így előzte meg a gardát és a laposkeszeget.
