Garger Imre 2007-ben szereltett be hőszivattyút. A berendezés a talaj hőjét hasznosítja, így biztosítja a ház fűtését és a melegvizet a gázhoz képest harmadannyi áron.Az egyik Fő téri üzlethelyiség fűtését pedig ebben a pincerendszerben kiépített hőszivattyú biztosítja. Hasonló rendszerből itthon egyelőre kevés van. Míg Svájcban évente 25 000 hőszivattyút szerelnek be, idehaza alig ezret. Pedig ennek segítségével a földhőt és a termálvizek hőjét is jó hatásfokkal lehetne hasznosítani. A rendszer energiatakarékos, környezetbarát és csökkenti a gázfüggőséget. A szivattyú beszerelésekor kell nagyobb összeget befektetni, ami hosszú távon megtérül.
Ádám Béla - elnök, Magyar Hőszivattyú Szövetség
"Ha a támogatásokat, hőszivattyús villamostarifákat figyelembe vesszük, a megtérülés úgy hat év alatt várható."
Egy lakás esetében a rendszer kiépítése nagyjából négymillió forintba kerül. Ezt az állam egyelőre nem támogatja. Jövő januártól azonban az Új Széchenyi Terv keretében 100 ezer lakás, közintézmények és önkormányzati épületek energetikai korszerűsítésére lehet kedvezményes hitelt kapni. A konferencián bemutatták azt a több éves kutatási programot, melyben szakemberek a magyar-szlovén határvidék termálvízkincsét mérik fel.
Székely Edgár - csoportvezető, Regionális Vízügyi Igazgatóság
"Miután meghatároztuk, mennyi geotermikus energia felhasználás lehetséges ezen a testen, egy közös adatbázist és egy három dimenziós térmodellt létrehozva közösen szeretnénk hasznosítani."
Az adatbázis megmutatja, hol és milyen mélyre kell lefúrni, hogy a leghatékonyabban hasznosítható legyen a termálhő. Az unió előírásai szerint Magyarországon tíz év alatt a mostani 7-ről 13 százalékra kell növelni a megújuló energiák felhasználási arányát.
