Hírek

Hat nyelven zajlott az az erdészeti konferencia Szombathelyen

2019. május 16., 15:31

Az uniós erdőgazdálkodási stratégia végrehajtása városaink és régióink fenntartható életmódja érdekében címmel tartottak konferenciát. A  Szombathelyi Erdészeti Zrt. központjában lévő eseményre Európa számos országából érkeztek döntéshozó szakemberek. A cél az erdők védelme, a klímaváltozás által okozott problémák megoldása.

Hat nyelven zajlott az az erdészeti konferencia Szombathelyen

Hat nyelven szólaltak fel azon a konferencián, amelyet az erdők védelme érdekében szerveztek Szombathelyen. Az unió döntéshozói és külső szakértők, valamint a hazai szakemberek mondták el a tapasztalataikat és a kutatási eredményeiket a régiós erdőgazdálkodással kapcsolatban.

Majthényi László - elnök, Vas Megyei Közgyűlés
“A következő években cél, hogy az erdősültség mértéke elérje a 27-28 százalékot Magyarországon - mondhatjuk azt is, hogy Vas megye lehet ebben a példa, hiszen az átlag 20-21 százalékos erdősültséggel szemben nálunk már most is 27 százalék az erdősültségnek.”

2016-ban jött létre a BIOEAST kezdeményezés, ennek kapcsán Juhász Anikó helyettes államtitkár az éghajlatváltozásból eredő sajátos kihívásokról beszélt - a kontinentális bioföldrajzi régió azonos problémákkal küzd.

Juhász Anikó - agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár
“A klimatikus viszonyaink nagyon hasonlóak ezeken a területeken, tehát közép-kelet Európában, úgyhogy ebben működik együtt az a 11 tagállam, aki a kezdeményezésünk része, és gyűjtjük össze azt a tudást, illetve azt az igényt, ami felmerülhet, hogy jobban csináljuk együtt.”

A hazai erdészeti kutatás központja Sárváron van. Az intézet igazgatója a felmelegedés és szárazság hatásának kompenzációs lehetőségeiről beszélt. Borovics Attila szerint a cél az őshonos erdők fennmaradása.

Borovics Attila - intézetigazgató, Erdészeti Tudományos Intézet, Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ
“A megoldás kulcsa maga a növényanyag, az okos emberen kívül, az erdészen kívül, tehát ha jó helyről jó helyre visszük a növényanyagot, tehát egy szárazabb helyről összegyűjtöm a szaporítóanyagot, akkor gyakorlatilag ezer évnyi távolságot tudok azonnal leküzdeni egy egyzserű döntéssel, a mi munlánk az, hogy ezt a kapcsolatot A és B pont között megteremtsük, erre ma már a genetika és a térinformatika eszközeivel lehetőség van.”

A megoldást Borovics Attila abban látja, ha Délkelet-Európai szaporítóanyag kerül a hazai erdőkbe: ezek a melegebb és szárazabb égtájon élő fák több évtizedig kibírhatják az éghajlatváltozás miatti aktuális magyar viszonyokat.