A karmesterkurzus volt a legnépszerűbb az idei fesztiválon: 60-an jelentkeztek, a szemináriumra 20 növendéket hívtak meg. Közülük 10-en a zárókoncerten mutathatták meg felkészültségüket. Napokig készültek Bartók és Janacek egy-egy művének előadására, amelyekből minden hallgatónak egy-egy tétel vezénylése jutott.
Farkas Róbert - korrepetítor-karmester, Heidelbergi Operaház
“Most már az 5. tételt csináljuk, a Bartókból, ami messze a legnehezebb tétele a műnek, és ma délután térünk át a Janacekre, az egy nehezebb feladat lesz szerintem, mert idegen a zenekarnak a mű, ismeretlen.”
Az idei fesztivál középpontjában a trombita állt, kurzust is szerveztek a hangszereseknek.
Csány Imre – trombita kurzus növendéke
“Azért jöttem ide, mert így lehetőséget kaptam a zenekari tapasztalatszerzésre, amellett, hogy kiváló professzoroktól és tanároktól tanulhattam. “
A zenekarral együtt készültek a trombitás fiatalok is a záróhangversenyre, ahol ők és hangszerük is különleges szerepet kaptak.
Eötvös Péter - zeneszerző, karmester
“Találtunk egy olyan művet, Janacek Sinfoniettáját, amiben 12 trombitás lép fel, legalább, így a trombita kurzus résztvevői mind részt vehetnek benne, és játszanak benne, gyönyörű mű, ritkán játsszák, mert ritkán lehet olyan szituációt találni, hogy 12 trombitás legyen egy helyen.”
A zárókoncertet ezúttal is a szombathelyi szimfonikusok adták, akik az elmúlt évtizedekben komoly tapasztalatot szereztek a kortárs művek előadásában.
Mérei Tamás - igazgató, Savaria Szimfonikus Zenekar
“Ez mindig a repertoárunk része volt. Tehát a kortárs zenéhez való viszonya a Savaria Szimfonikus Zenekarnak ezek miatt egész más, mint a többi szimfonikus zenekari zenészeké, egyszerűen szeretik, meglátták benne a szépet.”
A fesztivál utolsó hangversenyén Eötvös Péter vezényelte saját, Jat Stream című művét, amely Magyarországon most először hangzott fel, de a közönségnek emlékezetes marad a ritkán hallható sokrombitás cseh szimfonikus mű és Bartók közismert Concertója is.
