Hírek

Mozgalmas volt a szerdai nap a Vasi Múzeumfaluban

2014. augusztus 21., 17:53

Kenyérsütés, adriai só lepárlás és csacsi-névadó is szerepelt a Vasi Múzeumfalu ünnepi programjai között. Augusztus 20-án, immár hagyományosan egész nap kenyérsütéssel várták az érdeklődőket a skanzenben, miközben megnyílt a Savaria Múzeum Adria-sorozatának utolsó kiállítása és nevet kapott a háromhetes szamárcsikó.

Mozgalmas volt a szerdai nap a Vasi Múzeumfaluban

 „Kész!”

A jól megkelt, formázott cipó már mehet is a jó előre, alaposan felfűtött kemencébe. Egyszerre 11 kenyér sült a tégla-ajtóval elzárt fűtőtérben.

Később ünnepi kifliknek is kerítettek helyet a skanzen felfűtött kemencéjében.

Velladics Róbert – szakács
„Maga a sülési idő az körülbelül 45-50 perc és körülbelül olyan másfél kilósak lesznek a kenyerek, különböző formációban: van kerek, meg csináltunk hosszút is.”

Kevesebb mint egy óra múlva már el is készült az ünnepi kenyér. Miután kicsit hűltek a cipók már vihették is azokat a vendégek elé.

Sokan töltötték a szerda délutánt a Vasi Múzeumfaluban – azért is, mert az Adriáról szóló kiállítássorozat utolsó tárlatának megnyitóját is a nemzeti ünnepre időzítették.

A szlovén nemzetiségi nefelejcs kórus is szerepelt a kiállításmegnyitón, ugyanis az adriai sólepárlásról szóló bemutatót szlovén múzeumtól kapta a skanzen. Sikeres együttműködések nyomán jöhetett létre az Adria-sorozat.

Csapláros Andrea – igazgató, Savaria Múzeum
„Nagyon örülök, hogy az összes kiállítás, amit Horvátországgal és Szlovéniával együtt terveztünk és rendeztünk, mindegyik sikeresen megnyílhatott és nagyon sok látogató nézte meg, mind szombathelyiek, mind Magyarországról érkezett látogatóink voltak, de külföldiek is megnézték ezeket a kiállításokat.”

A só lepárlásnak komoly múltja van az Isztriai félszigeten. A szlovén területek só-történelmi emlékeiről sok-sok tablót és eszközt láthatnak az érdeklődők. Magyarország szempontjából a tengeri sónak nincs jelentős története, így az adriai só-beszámolót hazai só-történelemmel is kiegészítették a Vasi Múzeumfaluban.

Az érdeklődők egy névadásnak is részesei lehettek a szerdai programon. A háromhetes szamárfiú eddig név nélkül legelészett az anyukája, Sára mellett. Szerdán aztán eldőlt, hogy Miska lett a csacsi neve.

„Szerbusz Sárikám, engedj a kicsihez, jó!? Sikerült!”

Egy vadvirágkoszorúval történt meg az ünnepélyes névadás. Sokan szerettek volna keresztszülők lenni: mintegy negyvenféle név merült fel a nyilvános szavazás alkalmával. Sokáig nem viselte Miska a névadási ajándékát, az anyukájával közösen fogyasztották el az ünnepi virág-menüt.