Hírek

Rákóczi Konferencia az egyetemen

2019. szeptember 19., 13:48

Tudományos konferenciát rendezett II. Rákóczi Ferencről a Magyar Történelmi Társulat Vas megyei csoportja és Vas Megyei Levéltár. A Savaria Egyetemi Központban a korszak kutatói tartottak előadást az Oszmán Birodalom szerepéről, a kurucok diplomáciájáról és a Rákóczi-szabadságharc helyi vonatkozásairól. A tanácskozás apropóját az idei Rákóczi-emlékév adta.

Rákóczi Konferencia az egyetemen

Tanúkihallgatási jegyzőkönyv kurucok verekedéséről, árjegyzék a katonáknak beszolgáltatott árukról, szombathelyiekre kivetett hadisarcról szóló határozat, a hadsereg számára fogalmazott előírások - sokféle dokumentumot őriz a Vas Megyei Levéltár a Rákóczi-szabadságharc idejéből. A konferencia résztvevői ezekből is láthattak válogatást - köztük például egy szigorú parancsot is a fejedelemtől.  

Kóta Péter levéltáros, igazgatóhelyettes, Vas Megyei Levéltár
A szombathelyiek valamilyen teher alól próbáltak szabadulni, és kérvényt intéztek a fejedelemhez. A fejedelem elutasította ezt a kérvényt, sőt megfenyegette a várost, hogy súlyosabb retorziókra számíthat, ha ki szeretne lépni a konföderációból. 02:19

Az 1703-tól ‘11-ig tartó szabadságküzdelemről diplomácia-, had- és helytörténeti előadások szóltak. Mint elhangzott, Rákóczi számára létkérdés volt, hogy a Habsburgok elleni küzdelméhez külföldi támogatást szerezzen. A törökökre azonban nem számíthatott: az Oszmán Birodalom addigi legnagyobb válságát élte át, miután a Szent Ligától vereséget szenvedve elvesztette szinte teljes Magyarországot.

Fodor Pál történész, főigazgató, Bölcsészettudományi Kutatóközpont
Egy ilyen vert helyzetben, amikor azzal voltak elfoglalva, hogy magukat valahogy összeszedjék, és valami kibontakozás induljon meg ezután a súlyos vereség után, nemigen gondolhattak arra, hogy egy európai háborúba belebocsátkozzanak, úgyhogy ez a Rákóczi-szabadságharc mozgásterét ebbe az irányba rendkívüli módon meghatározta. 08:40

A magyar királyság önállósága a nyugati hatalmaknak sem volt érdeke, ráadásul a törökkel sem akartak szembekerülni. 1710-re a katonai helyzet tarthatatlanná vált. A harcokat lezáró szatmári béke így a körülményekhez képest kedvező kompromisszum volt - értékelték a történészek.

Czigány István hadtörténész
Sikerült a Magyar Királyság állami különállását biztosítani, és egyben, 150 év után egy békés  építőmunkát megkezdeni, ami a 18. században a királyság felemelkedéséhez vezetett. 06:22

A konferencián elhangzott. a történelmi társulat havonta tart majd hasonló tanácskozást az érdeklődőknek, akik így a friss kutatások eredményeiről is értesülhetnek.