„Harmadszor dúlja fel Verona csendjét ostoba harc, mit arcátlanul kavartok.”
Minden elemében rendhagyó a Silló-rendezte Rómeó és Júlia. A Shakespeare drámában két Júlia és két Rómeó is szerepel – külön a prózai és külön az operabetétekre. A különleges egyveleg próbafolyamata egy nyári jutalomjáték volt a művészeknek, a közönség pedig egy színes értelmezést kap.
Kocsis Dénes – Rómeó
„Itt most mindent fog kapni a néző, ami szem-szájnak ingere. Azt gondolom, hogy mindenki meg fogja benne találni azt a dolgot, amit ő szeret, legyen az próza, legyen az éneklés, legyen az tánc.”
Kulcsár Viktória – Júlia
„Igazából munka és szórakozás is, ugyanakkor mégis van egy Shakespeare a háttérben nehéz szövegekkel, nehéz dalokkal, úgyhogy jutalomjáték is lényegében.”
A klasszikus történetvezetéstől a modern megvalósítás ellenére sem tér el a produkció, így a Montague és a Capulet családok konfliktusaitól sem.
„Ki a kisasszony anyja? Hát ki volna más: ő az úrnő itt a házban, én dajkáltam a lányát.”
A hatalmas bábok használata mellett, a sok embert egyszerre megmozgató, látványos tömegjelenetek jelentették a legnagyobb kihívást a megvalósításban.
Silló Sándor – rendező
„Ez egy lehetetlen vállalkozás volt, de a kollégáim rögtön mondták, hogy ennek ellenére sikerülnie kell és hála nekik, ez most úgy néz ki, tényleg sikerült. Azt nem mondom, hogy ez kis falat volt, ez nagyon nagy falat volt, csak ahhoz képest, hogy mekkora falat, könnyen ment le.”
A pénteki premier után vasárnap és kedden, augusztus 12-én is lesz a Rómeó és Júlia az Iseumi Szabadtéri Játékok színpadán.
„Ha nem szeretsz, itt találhatnak! Öljön meg inkább most a gyűlölet, mint hogy szerelmed nélkül nyomorogjak...”