"Nagynéném, aki a nevelőanyám lett, mellette édesanyám."
Görög Sándor kémikus, gyógyszerkutató saját fiatalkori portéja, és családi albumának darabjai is szerepelnek a kiállításban. A deportálások idején 11 éves volt. A rokonságból csak ő és a nagynénje élték túl a borzalmakat.
Görög Sándor
"Gyerekkoromat teljes békességben, szép családi életben töltöttem, '44-ben kezdődött a pokol. Engem elrejtettek a szüleim egy kőszegi szerzetesházban, ők meg elpusztultak Auschwitzban."
559 fotográfia látható a kiállításon a híres Knebel fotósdinasztia hagyatékából. A képeken gyerekek, asszonyok, fiatal és idősebb férfiak szerepelnek, mindannyian szombathelyi zsidó polgárok, orvosok, gyógyszerészek, bankárok, kereskedők, tanárok. Pillanatfelvételek egy olyan korszakból, amikor a zsidók még szabadon, békében élhettek és dolgozhattak.
Puskás Tivadar - polgármester
"Szombathely életében meghatározó volt az a zsidóság, aki itt köztiszteletben álló emberekkel, köztiszteletben álló munkát végzett."
A zsidóság a holkauszttal szinte teljesen eltűnt, nagy űrt hagyva maga után Szombathely közéletében. Az elhurcoltak közül csak minden tizedik élte túl a halál- és munkatáborok szörnyűségeit.
Schőner Alfréd - főrabbi
"Az egykoron itt élt több mint 3000 főt számláló közösségnek legfeljebb 30 tagja van. Nagyrészt korombeliek, vagy idősebbek."
A fotók mögött megrendítő személyes történetek, tragédiák rejlenek, amelyek fontos üzenetet hordoznak a szemlélő számára.
Kelbert Krisztina - történész, a kiállítás kurátora
"Számokba zárt sorsok ők, nem tudtunk róluk sokat. Tudtuk a nevüket, hogy hányan voltak, de nem ismertük az arcukat, gesztusaikat, kultúrájukat. Ez a kiállítás abban segít, hogy mindez a mai ember számára is megismerhetővé váljon, és tanuljunk belőle."
A kiállítás február 28-ig látogatható.
