Az uniós csatlakozással jelentősen felerősödött az igény a képzések aktuális piaci követelményeinek átalakítására, hiszen ez a magyar gazdaság sikerének kulcsa lehet.
Magyarországon jelenleg egyszerre alakul át a közép-és felsőfokú képzés, a változás célja, hogy a munkaerőpiacon használhatóbb tudással és nagyobb gyakorlattal rendelkező szakemberek jelenjenek meg.
Néhány területen már tapasztalható munkaerőhiány, amely abból adódik, hogy az iskolák nem tudnak a gyorsan fejlődő, piaci igényeknek megfelelni.
A probléma megoldását segítheti Ausztria példája, hiszen ott több évtizedes már a gazdaság és az oktatás együttműködése.
Martin Staudinger, Wiener Neustadt-i tanszékvezető elmondta: A kapcsolat úgy valósul meg, hogy az órák 30-40 százalékát külsős oktatatók, a gazdasági szektorból érkezők tartják, így közvetlenül előadhatják szükségleteiket. Ezenkívül részt vesznek a tanmenetek kidolgozásában. Ezeket öt évente át kell dolgozni, értékelni és a legújabb gazdasági feltételekhez aktualizálni.
A magyar és az osztrák iskolák közti legnagyobb különbség az, hogy szomszédainknál hangsúlyosabb a gyakorlati képzés, ezért a határon túl már tapasztalattal is rendelkező szakemberek hagyhatják el a szakfőiskolákat.
Az osztrák mintához hasonlóan hazánkban is erősíteni kívánják a felsőfokú szakképzést, ám egyelőre komoly gondokat jelent a keretszámok feltöltése.
