A több mint 100 milliárd forintos tender vesztese, a Bombardier úgy érzi, valójában nyernie kellett volna, így megtámadja a közbeszerzési eljárást az erre rendszeresített fórumon, a Közbeszerzési Döntőbizottságon (KDB).
Az értékeléshez használt táblázatban apró számok szerepelnek, hiszen a vonatok árát férőhelyenként, fenntartásuk költségét évente szerepeltetik euróban. A Flirtök átlagára férőhelyenként kicsit több, mint 13 ezer euró, egy 375 személyes motorvonat tehát 4,96 millió euró. Ha a MÁV mind a 60-at megveszi, 297,6 millió eurót (245-ös árfolyammal számolva kishíján 73 milliárd forintot) fizethet a Stadler és a Ganz Transelektro konzorciumának. Egy-egy férőhely évente 509 euróba kerül majd, azaz egy vonat 191 ezerbe. A 60 tehát 11,46 millió euróba (mai áron 2,8 milliárd forintba) évente.
A vételár és a harmincéves üzemeltetés költsége 641,4 millió euró, amely ma közel 157 milliárd forintnak felel meg. A kanadai tulajdonú, de németországi részlegével pályázó Bombardier képviselője múlt pénteken, az eredményhirdetés napján még csak annyit mondott, hogy igencsak csodálkoznak, ugyanis lényegesen olcsóbban szállítanák a MÁV-nak a harminc, netán akár hatvan elővárosi villamos motorvonatot, mint a győztesnek hirdetett svájci Stadler. A Bombardier 4,3 millió eurót kért átlagosan Talent fantázianevű járműveiért, a Stadler 4,96 millió eurót a Flirtért. Az összes többi szempontot együtt értékelve is a Bombardier a jobb.
A MÁV Rt. korábban már kizárta a német Siemenst és a francia Alstomot A pénzügyi szempontok azonban nem kizárólag az árat jelentik. A vasúttársaság ugyanis a motorvonatok harmincéves üzemeltetésére is ajánlatot kért. A nyertes markát tehát nem csupán a vételár üti, hanem a karbantartásért, takarításért járó összeg is három évtizeden éven át. A MÁV azt is pontozta, mennyibe kerül majd a vonatok müködtetéséhez szükséges elektromos energia, illetve a világítás, fűtés és hűtés fölemésztette áram. A karbantartás és a fogyasztás kategóriában viszont a Stadler győzött. A Bombardier-nél nem értik, hogy lesz képes a Stadler a drágább gépét olcsóbban karbantartani, mint a Bombardier, amely már létező és a MÁV-val közösen tulajdonolt dunakeszi gyárában ápolná a vonatokat.
Hazai partnere azonban a Stadlernek is van, a Ganz Transelektro. A Talent a legtöbb pontot a Flirttel szemben a fogyasztás miatt vesztette, a Bombardier vezetői szerint lehetetlen, hogy a valamivel nehezebb és erősebb motorral szerelt Stadler-vonatnál az övék 46 százalékkal többet fogyasszon. A Flirt vezérigazgatója, Dunai Zoltán szerint a Flirt igen korszerű, frissen konstruált motorral, hajtással és vezérléssel készül, így meglepően gazdaságosan üzemel.
Akárhogy is, a Bombardiernél úgy vélik, a kiértékelést szolgáló MÁV-táblázattal sok baj van. A karbantartóbázis beruházására például évi 25,24 euró szerepel egy férőhelyre a Talentnél, a Flirtnél pedig 25,78 euró, ez azt jelenti: mindkét, a döntőig jutó pályázó éppen 9667 eurót számol járművenként erre. Az adat kísérteties egyezése vagy nagyon nagy véletlen, vagy a versenyzők puskáztak egymásról, vagy egyszerűen hibáról van szó. Elképzelhető például, hogy valaki véletlenül az egyik pályázó számát gépelte a másik adata helyére is. Az ilyesmi megesik, de nem megnyugtató, hogy ilyen bakikon múlhat egy több mint száz milliárd forintos közbeszerzés sorsa.
A kihirdetett nyertes ugyanis mindössze 6,57 ponttal kapott többet a másodiknál, tehát akár egy ilyen apró hibán is múlhatott az eredmény. Feltehetően erre gondolt Stephan Krenz, a német Bombardier alelnöke, amikor azt mondta az újságíróknak: hamis számítás alapján akarja a MÁV a 40 millió euróval, azaz körülbelül 10 milliárd forinttal drágább üzletet megkötni. Ezért a KDB-nél támadják meg az eredményt és megvizsgálják azt is, az Európai Unió Bizottságánál hogyan léphetnének föl. A Bombardier célja nem a közbeszerzési eljárás érvénytelenítése, azt szeretnék, ha a döntőbizottság arra kötelezné a MÁV-ot, hogy számolja újra az eredményt.
