Az alacsonyabb végzettségűek egyre nagyobb arányban használják a világhálót. A kutatás szerint a következő két évben ennek a folyamatnak a felerősödése várható. Ma az érettségizettek több mint negyede, a diplomások fele rendelkezik internet-hozzáféréssel, míg a szakmunkás és szakiskolás végzettségűeknek tizede jut csak otthon internethez.
A vizsgálat szerint a következő két év során várhatóan folyamatosan csökken a különböző társadalmi rétegek közötti különbség, és 2006 végére minden negyedik szakmunkás és szakiskolás végzettségű rendelkezik otthoni internet-hozzáféréssel, míg az érettségizettek és diplomások körében az ellátottság lassan eléri a telítettségi szintet, azaz aki vágyik az internetre, az addigra meg is szerzi magának. A nem internetező csoportok körében a motiváció hiánya is gondot okoz. Az internet otthoni bevezetését nem tervező háztartások közel fele vélte úgy, hogy nincs szüksége a világhálóra, negyven százalékukat pedig nem is érdekli a világháló.
Az internet gyorsuló terjedésének az alacsonyabb társadalmi státuszúak körében hamar határt szabhat az informatikai felkészültség hiánya. A kutatás szerint a tudásalapú társadalom kiszélesedésében kiemelkedő szerepet játszhatnak a gyerekek. Számos jel utal arra, hogy a családokban gyakran az iskoláskorú gyerekek a szülők felzárkózásának előmozdítói.
A lakosság az internet terjedését általában hasznosnak és kívánatosnak tartja. Az interneteléréssel rendelkezők és a bedrótozatlanok többsége egyetért abban, hogy azok, akiknek van hozzáférésük, tájékozottabbak. Abban is teljes az egyetértés, hogy az internet egyre inkább nélkülözhetetlenné válik a munkában és a tanulásban. A felmérés rávilágított arra is, hogy az állami szerepvállalást elvárja a lakosság: elenyésző azok száma, akik szerint legjobb, ha az állam nem tesz semmit ezen a területen. Messze a legtöbben az internetelőfizetőket támogatnák, ezt követi a versenyélénkítés, majd az árszabályozás, de sokan fontosnak tartják az internetes képzés támogatását is.
