Örökösödési, vagyonátruházási illeték - sokan megrettennek attól, hogy az adózott pénzükből vásárolt ingatlan után, ha gyermekükre akarják átíratni, újra adót kell fizetni. Ezért döntenek inkább úgy a szülők, hogy rögtön csemetéjük nevére veszik például a lakást, maguknak mindössze haszonélvezeti jogot kérve. Nem gondolnak arra, hogy ezután már nem adhatják el ezt az ingatlant akkor sem, ha például egy váratlan baleset vagy betegség, esetlen külföldön elvégezhető műtét miatt szükségük lenne az árára.
Dr. Monostori Endre ügyvéd szerint tipikus eset, ha a szülő megöregszik, gondoskodásra van szüksége, de a gyerekek nem tudják ápolni, hiszen már családjuk van, netán másik településen élnek, rosszabb esetben nem akarnak gondoskodni az édesapáról vagy édesanyáról.
Ilyenkor kedvező, ha az ingatlan tulajdonjogával ő rendelkezik, így gondozási szerződést köthet, hogy valaki az ingatlan ellenében vállalja ápolását. Az ügyvéd úgy gondolja, az illeték megspórolása nem áll arányban a biztonság elvesztésével. Ha a szülő csak haszonélvezeti joggal rendelkezik a lakás felett, akkor hasznosíthatja, bérbe adhatja, akár ki is tilthatja a tulajdonost abból, viszont nem adhatja el, és annak terhére gondozási szerződést csak a tulajdonos írásbeli engedélyével köthet.
Amíg a gyermek kiskorú, a gyámhatóság engedélye kell az ingatlan eladásához. Tehát a szülő nem rendelkezik szabadon a tulajdonjoggal akkor sem, ha azt ő vette azt korábban. A tehermentes vásárlást nem, a gyermek vagyonát képező lakás eladását viszont be kell jelenteni.
Dr. Monostori Endre elmondta: - Be kell mutatni a szerződést, amelyből a gyámhivatal tájékozódik, hogy az értékek valódiak. Esetenként értékbizonyítványt vagy értékbecslést kérnek. Ha az intézmény meggyőződik, hogy a gyerek vagyonát reális értéken adják el, akkor azt engedélyezi, így a földhivatal átjegyzi a tulajdonjogot. A vagyonátruházási illeték lakások esetében négymillió forintig 2, afelett 6 százalék.
A törvény úgy rendelkezik, hogy résztulajdon vásárlása esetén is ugyanilyen arányban kell megfizetni az illetéket. A családi viszályokat megelőzendő, nem érdemes tehát még életünkben mindenünket gyermekeinkre íratni, hasznos azonban, ha időben döntünk arról, mi történjék vagyonunkkal halálunk után. Egy formailag és tartalmilag megfelelő végrendelettel elkerülhető a későbbi örökösök közti ellentét.
Az írásbeli magánvégrendeletnek három fajtája van. Az örökhagyó a végrendeletet elejétől a végéig maga írja és azt aláírja. Előfordul, hogy a dokumentumot más készíti, vagy géppel íródik, ilyenkor a végrendeletet az örökhagyó két tanú együttes jelenlétében érvényesítheti. A harmadik változatnál az örökhagyó a végrendeletét aláírja, és azt akár nyílt, akár zárt iratként a közjegyzőnél személyesen letétbe helyezi.
Egy okirat akkor végrendelet, ha az örökhagyótól származik, s halálesetre szóló nyilatkozatot tartalmaz. Megbízott útján nem lehet végintézkedést tenni. Továbbá tartalmaznia kell az örökös személyének megjelölését, illetve az öröklésből való kizárást vagy kitagadást, valamint a végrendelet helyét, idejét, saját kezű aláírást.
A jogász tájékoztatott: - Gyakran előfordul, hogy a végrendelkező szellemi állapota kétséges. Ilyenkor általában a közjegyző vagy az ügyvéd, ideg-elme orvosi, olykor háziorvosi igazolást szerez be.
Ha a végrendelkező kihagyja az örökségre jogosult személyt az okiratból, akkor őt az úgynevezett köteles rész illeti meg, amely a törvényes örökrész fele. Ez minden esetben pénzbeli követelés, és akkor is fennáll, ha az örökhagyó halála előtt elajándékozza a vagyonát.
Végrendelet tehát bárki, bármikor készíthet, és érdemes is felkészülni a váratlan helyzetekre. A tartalmi és formai hibák elkerülése érdekében azonban tanácsos a jogi szakember véleményét kikérni. Az ügyvédek és a közjegyzők általában az okiratban szereplő érték egy százalékát kérik munkadíjként, a tanácsadás viszont jóval olcsóbb.
