Közel háromszáz szakember érkezett a régióból, hogy az egyre nagyobb befolyással rendelkező civil szervezetek munkáját összehangolják, megosszák tapasztalataikat. Az évente hétszázmilliárd forint pénzforgalmat lebonyolító civil szektor már jelentős foglalkoztató is lett. Magyarországon vannak olyan törvénnyel szabályzott vívmányai, amelyekre még a nyugati demokráciákban sincs példa. Lakrovits Elvira, a Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztériumi főosztályvezető-helyettese elmondta. - Amelyek újdonságok és magyar specifikumok, azok inkább pédaként szolgálhatnak a régebbi EU-s országok számára. Ilyenként említhetném az egyszázalékos törvényt, a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló tövényt vagy a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvényt.
A demokrácia gyakorlásában előttünk járó országokban, például Angliában az állam szerepvállalása sokkal kisebb mértékben jelentkezik a civil szervezetek finanszírozásában. Szilágyi Leonóra, a Vas Megyei Civil Szolgáltató Központ projektvezetője tájákoztatott: - Nagyon sok tanulni valónk van. Sok az olyan forrás, amelyet nem állami forrásból, hanem piaci szektorból tudnak előteremteni. Vállalkozásokat folytatnak, ez még a magyar tásadalomra nem nagyon jellemző.
Míg Angliában a civil szerveződések pénzforrásainak harminc-negyven százaléka származik saját bevételből vagy adományból, addig ez nálunk csupán tíz százalék. A különböző kulturális, etnikai, vallási, nyelvi vagy helyi szervezetek addig ki lesznek szolgáltatva a folyamatosan változó gazdasági és szabályozási feltételeknek, amíg bevételeik nagy részét az államtól kapják.
