.jpg)
Egyre több szó esik manapság a húsfogyasztásról, hiszen a madárinfluenza világszerte terjed. A GfK felmérése szerint a magyar lakosság többsége legjobban a szárnyas- és sertéshúst kedveli: a válaszadók 94 százaléka nyilatkozott úgy, hogy különösen kedveli a baromfihúsokat, 81 százaléka hasonlóképpen beszélt a sertéshúsról. A sokszor drágábban beszerezhető marhahús kedveltsége szintén magas, a lakosság közel háromötöde rajong érte, ám lényegesen kevesebbet fogyasztja, mint a baromfi- és sertéshúst.
A hús és húskészítmények alapélelmiszereink közé tartoznak, hiszen felvágottak (párizsi, gépsonka) és szárazáruk (szalámi, kolbász) hagyományosan szinte naponta kerülnek terítékre - reggeli, vacsora vagy akár ebéd alkalmával.
Az étkezési szokásokat felmérő tanulmány eredményei ezt a helyzetet hűen tükrözik: a megkérdezettek több mint négyötöde különösen kedveli, közel 65 százalékuk hetente többször is fogyasztja ezeket a készítményeket.
A vizsgálat adataiból kiderül, hogy a felvágottfélék közül a baromfihúsból készültek forgalma az idei első félévben 2004 első félévéhez képest sokkal nagyobb mértékben nőtt (19,3 százalék), mint a sertéshús-cikkeké (2,1 százalék). Az összes vizsgált kategória közül kizárólag a virslifélék esetében volt fordított tendencia megfigyelhető: míg baromfivirsliből mindössze mintegy 3 százalékkal adtak el idén többet, addig a sertéshúsból készült virslik mennyiségi forgalma több mint 15 százalékkal nőtt. A legnagyobb diadalt a kenőmájasok aratták, hiszen közel 70 százalékkal többet vásároltak a fogyasztók belőle. A gépben főtt sonkák (gépsonkák) piacának mintegy 7 százalékos bővülése pedig elsősorban a baromfihúsból készült sonkák 25 százalékos mennyiségi forgalom-növekedésének tudható be. Ennél is nagyobb a két húsfajta közötti szakadék a párizsik frontján: a baromfipárizsik megközelítőleg 16 százalékos emlekedésével sertéspárizsik mintegy 8 százalékos visszaesése áll szemben. A baromfipárizsi-fogyasztás kiugróan nagymértékű növekedése minden bizonnyal annak is betudható, hogy a baromfipárizsik kilogrammonkénti átlagára csak 2,2 százalékkal drágult 2005-ben.
Forrás: GfK Hungária – ConsumerScan
