A The Wall Street Journal Europe megbízásából a GfK Custom Research Worldwide segítségével készült felmérésben húsz ország mintegy 20 ezer, tizenöt évnél idősebb polgárának tettek fel tavaly szeptemberben és októberben fogyókúrázással, helyi konyhával és főzési szokásokkal kapcsolatos kérdéseket.
A súlyfelesleg leadásával az elmúlt két évben az amerikai állampolgárok 25, a nyugat-európaiak 20, a kelet-közép-európaiak 10 százaléka kezdett fogyókúrázásba. Közülük minden második mondta azt, hogy nem érte el a célját, vagy pár nap fogyókúrázás után feladta.
Az európaiaknak csak körülbelül harmada, míg az amerikaiak alig negyede számolt be sikeres fogyókúráról. A diétázáshoz való hozzáállásban jelentős különbségek figyelhetők meg egyes országok között. Átlag feletti a fogyásban érdekelt finnek és hollandok aránya: a finnek 36, a hollandok 32 százaléka jelezte, hogy az előző két esztendőben fogyókúrába kezdett. Bár Hollandiában átlag feletti a fogyókúrázni hajlandók száma, a kudarcot vallók aránya is igen magas: a holland kúrák mintegy 60 százaléka sikertelen. Ugyanez igaz a németekre - 66 százalék -, a csehekre - 65 százalék - és a franciákra - 63 százalék - is. Az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban 27 százalékkal szintén átlag feletti azok aránya, akik hajlandók erőfeszítést tenni azért, hogy formába jöjjenek. Ugyanez nem mondható el a közép-kelet-európaiakról: csak 10 százalékuk állította, hogy az elmúlt két évben fogyókúrázni kezdett. A németek - 13 százalék -, az osztrákok - 15 százalék - és a spanyolok - 15 százalék - ugyancsak kevés lelkesedést mutattak a fogyókúrázás iránt.
A nőket jobban érdekli súlyuk, mint a férfiakat A nők általában jobban odafigyelnek testsúlyukra, mint a férfiak. Nyugat-Európában 2005-ben és 2004-ben kétszer annyi nő kezdett slankító programba, mint férfi. Az USA-ban minden harmadik nő, de csak minden ötödik férfi diétázott ugyanebben az időszakban. Szintén átlagon felüli a finn és holland nők hajlandósága a fogyásra: közel 50 százalékuk akart lefogyni az elmúlt két évben. Ez igaz a svéd, a brit és az amerikai hölgyek mintegy harmadára is. A sikertelen diétáról beszámoló nők aránya más országokhoz képest magasabb volt Hollandiában - 61 százalék - és az Egyesült Államokban, ez 63 százalékot jelentett. A közép-kelet-európaiak körében a cseh nők „lógnak ki a sorból”, mivel negyedük nyilatkozott úgy, hogy testsúlyának csökkentése érdekében már tett lépéseket. Csehországban - 73 százalék -, és Magyarországon - 62 százalék - volt a legmagasabb azoknak a hölgyeknek az aránya, akik testsúlycsökkentés nem járt sikerrel, vagy idejekorán feladták azt.
Férfiak közül a finneket foglalkoztatja leginkább testsúlyuk: 27 százalékuk jelezte, hogy az ideális érték elérése érdekében hajlandó az étkezéssel kínlódni. Őket az amerikaiak követik, ahol a férfiak 21 százalékára igaz ez. A bolgár és orosz férfiak egyöntetűen fogyókúra-ellenesek: ezekben az országokban a férfiak csupán 3 százaléka próbált súlyt leadni az elmúlt 24 hónapban. Nyugat-Európában a németek és az osztrákok hajlandók a legkevésbé sanyargatni önmagukat, a két országban a megkérdezetteknek csupán 6, illetve 8 százalék számolt be a kérdéses időszakban folytatott fogyókúráról.
A tanulmány azt is megállapította, hogy bár sok amerikai hajlandó fogyókúrázni, sokan gondolják azt is, hogy az Egyesült Államokban különösen magas az ételek kalóriatartalma. Ezt a vélekedést az amerikaiak és az európaiak mintegy 40 százaléka – a legtöbb svéd - 76 százalék -, francia - 62 százalék -, és finn - 61 százalék - osztja. A közép-kelet-európaiak egyharmada vallja azt, hogy saját ételeik kalóriadúsak, míg csak egyötödük hiszi ezt az amerikai ételekre is igaznak. Összességében az ázsiai konyhát tartják a legtöbben a leginkább ideális testsúly-barátnak.
Nagyban különböznek az amerikai és az európai főzési szokások. Az otthonok átlagosan 60 százalékában fogyasztanak naponta házi készítésű ételt. Ez a megállapítás különösen igaz a dél-európai országokra. Olaszországban például a háztartások 90 százalékában főznek minden nap. A kép nagyon különböző Hollandiában, Magyarországon és az Egyesült Államokban, ahol a naponta frissen készített ételeket fogyasztó háztartások aránya csupán 33 százalék körül alakul. Kelet- és Közép-Európában átlagosan hetente hatszor, míg az USA-ban heti öt napon kerül az asztalra házi készítésű étel. Nyugat-Európában az ötven év feletti korosztály naponta főz. Ebben a korcsoportban a válaszadók háromnegyede heti hét alkalommal készít saját maga ételt. A fiatalabb korcsoportokban mindössze 64 százalékra igaz ez. Az egyetlen kivétel Olaszország, ahol nincs különbség az egyes vizsgált korcsoportok között. Mindegy, hogy idős vagy fiatal – az olaszok 90 százaléka minden nap hazai „kosztot” fogyaszt.
A felmérést a GfK Custom Research Worldwide végezte.
