.jpg)
Az egyéb szervek rákos megbetegedésének közel egyharmada, a szív- és érrendszeri betegségek közel egynegyede elkerülhető lenne, ha az emberiség többé nem gyújtana rá, és elnyomná hamutartójába utolsó cigarettáját.
A nikotin emeli a vérnyomást és a pulzusszámot, növeli a szív munkáját. A dohányzás közben belélegzett szénmonoxid és kátrány közvetlenül károsítja az erek falát és a tüdőt.
A dohányzás a burgonyafélék családjába tartozó dohánynövény kezeletlen vagy előkezelt leveleinek élvezete. Ősidők óta ismert: ha egyes meggyújtott vagy izzó növények füstjét beszívják, akkor élénkítő vagy kábító hatást érnek el. A füstölés szokását Európában az indiánoktól vették át, feltehetően először Kolombus és társai láttak pipázó indiánokat. Portugáliából 1560-ban Jean Nicot francia diplomata terjesztette tovább. A növényt annyira becsesnek tartották, hogy szentfű, isteni fű, szent kereszt füve, mindenre hasznos fű elnevezésekkel illették, és nemcsak élvezeti szerként, hanem különböző megbetegedések gyógyszereként, sőt eleinte dísznövényként is használták.
Hazánkban a török hódoltsággal, állítólag a XVI. század második felében terjedt el a dohánytermesztés. Ennek még az sem szabta határát, hogy például Törökországban és Angliában előfordult, hogy halálbüntetéssel sújtották, az egyház pedig kiátkozással bűntette a dohányzókat. Magyarországon a XVII. századból maradtak fenn olyan erdélyi rendelkezések, amelyeket a dohányzás szigorú visszaszorításának érdekében hoztak. Általában pénzbüntetéssel sújtották a dohányzáson kapottakat. Mindezek ellenére a dohányzás szokása és vele együtt a dohánytermesztés az egész világon elterjedt.
A cigarettázás abbahagyását követően gyakorlatilag azonnal javul a keringés, a vér szén-monoxid tartalma csökkenni kezd. Az ember pulzusa és vérnyomása kiugróan magas lehet a dohányzás során, ez a leszokás után gyorsan normalizálódik. Néhány nap elteltével javul az emberek szaglása és ízlelése, valamint könnyebbé válik a légzésük.
