Csak azok vehetnek részt az októberi őszi kisebbségi választásokon, illetve azok lehetnek a választásokon jelöltek, akik ebben az időszakban kérik a névjegyzékbe vételt. Az OVI-hoz beérkezett adatok szerint a legtöbben, 10.122-en a cigány, 5.312-en a német, 1.810-en a szlovák, 1.062-en a horvát, 417-en a román, 252-en a lengyel, 205-en a szerb, 164-en a szlovén, 146-an a görög, ugyanennyien az örmény, 108-an a bolgár, 64-en a ruszin és 11-en az ukrán nemzetiség jegyzékébe kérték felvételüket. Számtalan településen eddig egyetlen magyar választó sem jelentkezett, más településeken pedig kiugróan magas egy-egy nemzetiséghez tartozók aránya.
A 2001. évi népszámlálás adatai szerint 443 ezren vallották magukat a 13 kisebbség egyikéhez tartozónak. A legtöbben a cigányok: közel 206 ezren, míg a legkevesebben az örmények: 1.165-en. A kisebbségi választói névjegyzékek - eltérően az országgyűlési választási jegyzéktől - nem nyilvánosak, és azok nem is vásárolhatók meg.
A múlt évi törvénymódosítás óta most első alkalommal állítanak össze kisebbségi névjegyzéket. Korábban minden választójogosult szavazhatott kisebbségi jelöltre. A most októberben tartandó választáson, amely egy időben lesz az önkormányzati választásokkal, településenként egy - indokolt esetben több - szavazókört állítanak fel.
A kisebbségi önkormányzati választásokat a helyi választási bizottságok írják ki, ha egy adott nemzetiség névjegyzékében legalább harmincan szerepelnek. A kisebbségi testületek öt tagból állnak, és azokból kerülnek ki, akikre a legtöbben szavaztak.
Forrás: www.hirado.hu
