Az eddigi 812 hely mellé felkerült a kolumbiai Malpelo sziget és a a Botteni-öbölben lévő, 5600 kisebb szigetből álló finn Kvarken szigetcsoport különlegesen gazdag és egyedi faunájáért és flórájáért.
A lista új szereplői között vannak tanzániai, malawi, szenegáli és gambiai őskori kőszobrok és -építmények is, valamint felkerült az etiópiai Harar Jugol város, mint különféle kultúrák keveredésének ékes és érdekes példája. Mauritiusnak is van szerda óta világörökség részét képező helye, Port Louis nevű kikötővárosa kapott helyet a listán. Mexikó Algave tájegysége is szerdán kapta meg ezt a kitüntető címet.
A világörökség-bizottság a tagállamoktól érkező javaslatokról dönt évente. A testület a tagállamok hat-hat évre megválasztott 21 képviselőjéből áll, akik azt vizsgálják, hogy a javasolt helyek megfelelnek-e a bizottság 1972-es létrehozásakor rögzített kritériumoknak. Ezek közé tartozik, hogy az adott hely a maga nemében egyedülálló legyen, s hogy a javasolt kulturális emlékhely vagy műemlék történelmileg hiteles (valódi) legyen.
A testület most zajló 30. ülésszaka július 16-ig tart, a hátralévő napokon további helyek is felkerülhetnek még a listára. A világörökség-lista célja a világ kivételes kulturális és természeti értékeinek védelme. Jelenleg 137 országban 812 helyszín minősül a világörökség részének.
Magyarországról a listára elsőként 1987-ben budapesti a Duna-part, a budai Várnegyed, az Andrássy út, továbbá Hollókő került, majd 1995-ben az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai, 1996-ban az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság, 1999-ben a Hortobágyi Nemzeti Park, rá egy évre a Pécsi ókeresztény sírkamrák nyerték el a címet. Ezt követően a Fertő tó és utoljára 2002-ben a tokaji történelmi borvidék került az ENSZ-listára.
Jelenleg kilenc magyar épület vagy tájegység vár a listára kerülésre, többek között a Tihanyi-félsziget, a Komáromi erőd és a Dunakanyar.
Forrás: Figyelőnet
