A megváltozó családszerkezet és a munkaidő kitolódása miatt a gyermekek egyre több időt töltenek a televízió képernyője előtt. A szakemberek szerint az is probléma lehet, ha tanulnak belőle, és az, is ha nem. A televízió műsoraival manipulálhatja a nézőket és függőség is kialakulhat. Fontos a kritikus és szelektív médiahasználat, hogy a gyermekek személyiségét ne befolyásolja a mintaként látott példa rossz irányba.
Némethné Bogáth Andrea - intézményvezető, Pálos Károly Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat
"A médiát jól lehet használni, akkor nem káros a személyiségre. A szülőknek abban van a felelőssége, hogy szelektíven mediálja a gyermekek tévézését. Annál a gyereknél, ahol nincs jelen a szülő, és nem kontrollálja, hogy mit néz, ott nagyobb problémák jelentkeznek."
A problémák főként a tanulásban és a társkapcsolatokban nyilvánulhatnak meg. A pszichológus szerint nem mindenki válik agresszívvá a véresen erőszakos filmek láttán. A tévében látottak sok esetben nem a valóságot mutatják.
Dr. habil. Kósa Éva - pszichológus, egyetemi docens
"A gyilkosságok száma évről évre nő a képernyőn, a valóságban viszont szerencsére nem. Sokkal nagyobb arányú a zsebtolvajlás, ami nincs is a tévében. Ami megjelenik az agresszióról, az nem a valóság."
Az íráshoz hasonlóan a képek értelmezését is meg kell tanulni. A szakemberek szerint tíz éves kor alatt az úgynevezett tévényelvet, azaz a képi világot a gyermekek másként értelmezik. Ők védtelenebbek a médiahatásokkal szemben, hajlamosak például utánozni a hősként bemutatott bűnözőt is. A családnak kell tehát betölteni az elsődleges szűrő szerepét. A televízió nem elektromos bébiszitter.
