A karácsonyi menü
Minden nemzetnek megvannak a maga hagyományos karácsonyi ételei, de ezek egy része ma már keveredik, egyes ételfélék esetében pedig nagyon sok hasonlóság található. A Magyarországra ma jellemző étkezési kultúra is számos hatás eredménye. A karácsonyi vacsorában ötvöződik a böjtös étrend a sokfogásos menüvel.
Régebben az ünnepi asztalon a húsétel minden esetben sertés volt, ugyanis a sertés előre túr, ami a néphit szerint fejlődést jelentett, a szárnyassal ellentétben, ami hátra kapar, ami rossz előjelnek számított.
Egyes ételek, mint pl. a bab, borsó, lencse, tök, mák, hal a néphit szerint sok pénzt, gazdagságot jelent. A dió, az alma, a fokhagyma szintén nélkülözhetetlen alkotója az ünnepi asztalnak, ugyanúgy, mint a káposzta. Magyarországon a káposztát karácsonykor elsősorban töltött káposztának készítik el, amihez, főként vidéken, a decemberi disznóvágásból származó friss sertéshúst használják fel. A töltött káposzta készítési módja, illetve a töltelék formája és nagysága tájegységenként változó.
Vannak nemzetek, ahol a különféle halételek, illetve egyéb tengeri ételek ugyancsak nélkülözhetetlenek az ünnepi asztalról. A hal nálunk régebben inkább a böjtös ételekhez tartozott az ünnep idején, de ma már az ünnep bármelyik napján előfordulhat.
A szárnyasok közül a pulyka is a karácsony egyik szimbólumának tekinthető. Angliában, az Egyesült Államokban és Kanadában szinte elképzelhetetlen a karácsonyi vacsora pulyka nélkül, de ma már a hagyományok és szokások keveredésének köszönhetően Magyarországon is megtalálható egyes családok ünnepi menüjében. A szárnyasok közül a pulyka mellett a liba is jellemző, főként Franciaországban és Németországban.
Desszertek, édességek
A karácsonyi menü zárásaként a világ valamennyi országában szerepel sütemény, desszert, édesség. A karácsonyi finomság nemzetenként más és más, de közös vonásként megemlíthető, hogy a méz, az aszalt- vagy kandírozott-, illetve száraz termésű gyümölcsök, a csokoládé és egyes fűszerek szinte mindegyik nemzet ünnepi finomságaiban megtalálhatóak.
A mézeskalács Magyarországon is ismert és kedvelt karácsonyi édesség, ínycsiklandó illata mindenkit ünnepi hangulatba hoz, elkészítésében az egész család részt vehet. A kész mézeskalácsokat – azon kívül, hogy jóízűen elfogyasztjuk – használhatjuk karácsonyfadíszként, sőt apró ajándékként is átadhatjuk szeretteinknek.
A karácsonyi desszertek közül Magyarországon a szaloncukor a legjellemzőbb. A reformkor idején a lakások ún. szalonjaiban állították fel a karácsonyfát, és a fán lévő csomagolt cukorkák emiatt kapták a szaloncukor nevet. A Monarchia óta magyar specialitásnak tekinthető, a többi országban nem igazán ismerik, vagy ha ismerik is, inkább csak fogyasztják, és nem díszítik vele a karácsonyfát.
