Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatai szerint 2008 utolsó hónapjaitól emelkedett meredeken a passzív táppénzen lévő betegek száma. Amíg 2008 novemberében 264-en, addig januárban már 615-en, áprilisban pedig 1775-en kérték a passzív táppénzes ellátást a megyében. Ezzel párhuzamosan nőtt az erre kifizetett összeg is: míg tavaly novemberben 20 millió, addig januárban 59 millió, májusban pedig már közel 70 millió forintba került a passzív táppénzen lévők ellátása az államnak.
Szép Flórián, az egészségbiztosítási pénztár regionális igazgatója szerint az esetek egy részében feltételezhető, hogy nem egészségügyi, hanem szociális okokból kerültek táppénzre a munkahelyüket elvesztő emberek.
Dr. Szép Flórián, igazgató - Nyugat-dunántúli Regionális Egészségbiztosítási Pénztár
"Azok közül, akik munkanélkülivé válnak, jelentős számban igénybevették ezt a lehetőséget. És ez komolyan összefügg a gazdasági válsággal."
Augusztus 1-jétől viszont már nem éri meg passzív táppénzre menni, mivel csak 30 napig vehető igénybe, az eddigi 45 helyett. A táppénz összegét is korlátozták a minimálbér maximum másfélszeresében. A megyében folyamatosan nőtt az elmúlt időszakban a regisztrált álláskeresők száma. Júliusban megközelítette a 12 500 főt.
Németh Zsolt munkaügyi szakember szerint nem lehet megjósolni, hogy mi lesz az elkövetkező hónapokban. Azt sem tudják, hogy mi lesz azokkal, akiket munkahelymegtartó pályázat keretében foglalkoztatnak. De hosszabb távon nekik biztosabbnak tűnik a munkahelyük a nyertes cégeknél.
Németh Zsolt, igazgató - Szombathelyi Kirendeltség és Szolgáltató Központ
"Ha a gazdaság fellendül, előnyben lesznek. Hiszen kipróbált emberekkel tudnak a prosperitásba bekapcsolódni."
A szakember szerint az is gond, hogy túl sok idő telik el a különböző munkahelymegtartó pályázatok beadása és a döntés között. Előfordult, hogy hiába nyert egy cég, a megváltozott gazdasági körülmények miatt már nem tudta vállalni a szerződéskötéshez szükséges feltételeket, így nem jutott pénzhez.
