A magyar szakképzés a 70-es évekig a legjobbak egyike volt Európában, azt követően viszont visszesés következett be. A 2000-es évek elején kezdődött meg a szakképzésnek, a gazdaság igényeihez jobban igazodó átalakítása. 2011-ben pedig elfogadták az új szakképzési törvényt. Az eddig meghozott döntések között szerepelt például a tanköteles életkor leszállítása, és a 3 éves szakiskolai képzés vezetése, amely nagyobb hangsúlyt helyez a gyakorlati oktatásra. Erre pedig nagy szüksége van a tanulóknak, mondják a szakemberek.
Csukovits Imre, egyéi vállalkozó
Most az utolsó éves diákok 3 napot vannak iskolában, 7 napot töltenek gyakorlaton. Ezt jónak tartom, mert egy gyakorlati szakember ne az iskolában töltse a mindennapjait, hanem gyakorlattal.
A kamaráknak nagy szerepük volt és van a szakképzés átalakításában, hangzott el egy mai fórumon. A törvény szerint például a gyakorlati képzőhelyek, a tanulószerződések nyilvántartása, ellenőrzése is a szervezethez tartozik ezentúl.
Dr. Szele Györgyi, igazgatási osztályveztő
Azoknak a gazdaálkodó szervezetkenk akik a gyakorlati képzést végzik, a megkötött tanulószerződéseket meg kellene küldeni a kamaráknak.
Egyes esetekben szankcionálási lehetőségük is van a kamaráknak. Október 1-vel megszűnnek a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok. Helyüket megyei szervezetek veszik át.
Kovács Vince, elnök - VMKIK
A regionális fejlesztési és képzési bizottságnak a megyére történt leképzése megyei fejlesztési és képzési bizottsággá, közelebb viszi az ügyeket a gazdaság azon szegmenséhez ahová a képzést kell biztosítani. Reményeink szeirnt meglesznek az eredményei.
A megyei bizottságnak javaslattevő jogköre lesz az elindítható szakirányokkal kapcsolatban. Szakemberek szerint ez megteremti a lehetőséget, hogy a megyei munkaerő-piaci viszonyoknak megfelelő képzési rendszer jöjjön létre. A tervek szerint a testület közreműködik majd a munkerő-piaci információk, a foglalkoztatási adatok és prognózisok alapján a nemzetgazdasági igények és a szakképzés fejlesztésének összehangolásában.
