Zsúfolásig megtelt a Smidt Múzeum Barokk terme a Carolus Clusius életútját és tudományos eredményeit bemutató előadássorozat alkalmából. A szombathelyi rendezvény folytatása az egy nappal korábbi, a Magyar Tudományos Akadémia Nagytermében megtartott egész napos szimpóziumnak, valamint a júniusi, soproni konferenciának is, amelyeket mind a Savaria Múzeum botanikusa, Balogh Lajos szervezett meg.
Balogh Lajos - botanikus, muzeológus, Savaria Múzeum
“1526 nemcsak szomorú évforduló a nemzetünk történetében, hanem egy tudomány területében egy nagyszerű pillanat is, történelmi időszak - ekkor született Carolus Clusius, németalföldi flamand természettudós, aki annakidején huzamosabban időzött a bécsi udvarban, ahol megismerkedett Batthyány Boldizsár humanista műveltségű főúrral”
Mikor Clusius elhagyta a bécsi udvart, Batthyány Boldizsár Németújvárra hívta.
Vig Károly - tudományos igazgatóhelyettes, Savaria Múzeum
“Számos alkalommal látja vendégül Németújváron Clusius-t. Hintót küld érte, éves pénzösszeggel támogatja, illetőleg lehetőséget kap Clusius az ő révén arra, hogy bejárja Nyugat-Magyarországot, amelyben néha maga Batthyány Boldizsár is elkíséri, illetve Beythe István protestáns lelkész”
Carolus Clusius, Batthyány Boldizsár és Beythe István együtt jelentős tudományos eredményeket produkáltak néhány évtized alatt, amikor bejárták Nyugat-Pannóniát.
Balogh Lajos - botanikus, muzeológus, Savaria Múzeum
“Létrehozták az első magyarhoni flóraművet, létrehozták az első ilyen céllal készült, nyomtatott magyar-latin növény-névjegyzéket - amiben egyébként horvát, szlovén és német nevek is előfordulnak -, illetve a gombavilágot is feltárták, és ennek eredményeképpen 1601-ben megjelent a világ első gombászati monográfiája”
Clusius élete késői szakaszában a leideni egyetem botanikus kertjének igazgatója lett. A nevéhez fűződik a tulipán, a nárcisz és az írisz európai elterjedése, valamint a holland dísznövénykultúra alapjainak megteremtése is.
