„Én is régész szerettem volna lenni” – ezt hallja leggyakrabban Sánta Barbara, amikor elárulja, mivel foglalkozik. Ezért választotta előadása címének is ezt a mondatot. A múzeumi világnaphoz kapcsolódva folytatódott a Tudomány és múzeum sorozat, amelyben a Savaria Múzeum és tagintézményeinek munkatársai mutatkoznak be, valamint az elmúlt időszak kutatásairól számolnak be. Barbara Budapestről származik, tíz éve dolgozik Szombathelyen. Előadásában a szakma szépségei mellett annak nehézségeiről is beszélt. Mint mondta, sokan úgy képzelik, a régészek élete olyan, mint Indiana Jonesé, pedig az ásatások és a terepmunka mellett rengeteg időt vesz igénybe a dokumentáció és a szakfelügyelet is. Amikor pedig teheti, kutat — egyszerre több témában is.
Sánta Barbara – régész, Savaria Múzeum
„A város népvándorlás korában megfogható kontinuitása foglalkoztat, itt Szombathelynek a 9-11. századi temetői kapcsán, illetve az ókeresztény temető kapcsán. Ez a két téma, ha nem is szorosan, de összefügg. Illetve ismét van szerencsém foglalkozni szeretett korszakommal a honfoglalás korral a városon kívül is, Kőszeg, Kőszegfalvi rétekhez kapcsolódó NKA pályázat keretében.”
Az előadókról kiderült csillapíthatatlan a tudásszomjuk, folyamatosan tanulnak. Van, aki több diplomával és elvégzett képzéssel a háta mögött doktori disszertációjára készül. Szakmai szervezetekben tevékenykednek, fontosnak tartják a megszerzett tudás átadását, és szinte bármilyen feladatkörben bevethetők az intézményen belül — ott segítenek, ahol éppen szükség van rájuk. Kutatásra sokszor csak munkaidő után jut idejük. Tompa-Horváth Iringó terepmunkáját az osztrák–magyar határ térségében, a Pinka-menti hűségfalvakban végzi. Azt vizsgálja, milyen volt egykor, és milyen ma a határ mentén élni.
Tompa-Horváth Iringó – néprajzos muzeológus, Vasi Skanzen
„Számtalan szóbeli interjút készítek ezeken a településeken, úgyhogy ilyen narratíva gyűjtemények, sztorik vannak a határ történetéből. Ezeket próbálom nemcsak ként, hanem majd valahogyan közzé tehető anyagként is átdolgozni, és határtörténeteket gyűjtök. Ez talán érdekes lehet, hiszen a Vasfüggöny időszakából is vannak történeteink.”
Ez alkalommal az intézmény természettudományi asszisztense és informatikusa is bemutatkozott.
Vig Károly – tudományos igazgatóhelyettes, Savaria Múzeum
„Nagyon kicserélődött a múzeumi gárda, nagyon sok új fiatal kollega van, új életpályákkal, életutakkal, célokkal. És valahol nagyon fontos egy közösségen belül, hogy megismerjük egymást, bár hiába találkozunk a folyosón, de azért ilyen mélységben nem nagyon tudjuk egymásról, ki milyen céllal kutat, milyen mindennapi szakmai problémái vannak. És ez az előadássorozat kiváló lehetőséget ad ennek megismerésére, ugyanakkor az érkező vendégek számára is szerintem minden előadás izgalmas megmerítkezés a múzeumi szakma apró rejtelmeibe.”
A programon elhangzott: a sorozat a jövőben folytatódik, további érdekes előadásokkal.
