"Az Oszmán Birodalmat úgy kell elképzelni, mint egy szumó birkózót, aki azzal győz, hogy ráfekszik az ellenfelére."
Augusztus 29-én lesz a mohácsi csata 500. évfordulója. Az alkalomra számos új publikáció születik, és film is készült, ami a laikusok számára is érthetően dolgozza fel az ütközet előzményeit, eseményeit és következményeit. Az alkotók szándéka az volt, hogy a korszak neves kutatóinak bevonásával, a legfrissebb tudományos eredmények bemutatásával más megvilágításba helyezzék a csatát, és megdöntsék a ma is élő tévhiteket.
B. Szabó János - történész
"A történészek tudása és az iskolai tudás már régóta erősen elválik egymástól. A történettudomány számára kevesebb újdonság van a filmben. De mivel a tankönyvek makacsul ismétlik ugyanazokat a dolgokat, az emberek ugyanazokkal az ismeretekkel találkoznak már több mint 100 éve Mohács kapcsán. Hiába volt már a 450. évforduló kapcsán is nagyon sok új megállapítás az akkori eseményekről, ennek nem sok nyomát látom mind a mai napig a tankönyvekben. Ilyen szempontból a film a legfrissebb ismereteknek a tárháza, amivel a nézők találkozhatnak."
"Egy katonai hadjáratot megszervezni hatalmas feladat, akkor is, ha az embernek évek állnak a rendelkezésére. Lajosnak egyetlen éve sem volt."
A film bemutatja II. Lajos magyar királyt, akivel méltatlanul bánt el a történelmi emlékezet. 20 évesen szörnyű történelmi helyzetben kellett helytállnia, személyesen vezette az ütközetet, és a körülményekhez képest megtett minden tőle telhetőt. Szó esik az ország és az európai államok akkori állapotáról, és markáns a török szál: a nézők megismerhetik Szulejmánt, aki két világot hódított meg, és a bravúros oszmán diplomáciát, amely elszigetelte hazánkat a külső segítségtől. Magyarország áldozati bárány volt az érdekek oltárán - hangzik el a filmben. Az utolsó 20 perc magát a csatát veszi górcső alá, de a következményeire és az emlékezetére is kitekint. A forgatást tavaly szeptemberben kezdték, 20 órányi interjút vettek fel magyar, török és olasz történészekkel - ez adja az alapot, mellé látványos animációk és élőszereplős jelenetek is készültek.
Diósy Mihály - rendező
"Kihívás volt a film elkészítése, főleg mert ez egy érzékeny téma a magyar néplélekben, úgy is kellett hozzányúlni. Kihívás volt azért is, mert az elmúlt évek történelmi filmjei nem sikerültek a legjobban, főleg a történészek szemszögéből. Őket is meg kellett győzni arról, hogy ez jó, és az ő tudományos nézőpontjukat akarjuk átadni."
"Egy dokumentumfilm kívánt lenni, még ha vannak benne játékfilmes részletek is. Azt gondolom, sikerült egy jó egyensúlyt tartani, az maradt meg benne, ami vállalható volt."
Nekünk Mohács kell; több is veszett Mohácsnál; nemzeti nagylétünk nagy temetője - ismert szállóigék. A tragikus kimenetelű csata igazodási ponttá, a magyar néplélek origójává vált. A vetítés utáni beszélgetésből kiderült, hogy a történészek szerint ez téves megközelítés. A csata nem úgy veszett el, ahogy korábban hitték, valójában Mohácsból a magyarok kihozták azt, amit lehetett, és tiszteletet érdemelnek, hogy szembe mertek szállni a halállal. A Savaria mozi műsoron tartja a Mohács - Világok harca című filmet, egy hétig a Jávor Pál-teremben látható.
