A szombathelyi Szántó István elsősorban a népművészeti motívumokat és kortárs technikai reflexiókat ötvöző képzőművészetéről ismert, ám pályája korai szakaszában, a 2000-es évek elején fotográfiai műalkotásokat is készített.
Bordács Andrea - esztéta, tanszékvezető, ELTE BDPK Vizuális Művészeti Tanszék
“Az alkotó alapvetően festő. Mégis, most egy fotókiállítást látunk tőle, és hát, ha valami jellemző a kortárs művészetre, hogy nincs ilyen médium fixáció. Tehát, nem azt jelenti, hogy ha valaki festő, az csak festhet.”
Az ELTE Savaria Zéró Galériáján nyílt fotókiállítás képanyaga a budapesti Szépművészeti Múzeumban, az edinburghi Scottish National Gallery-ben, valamint a glasgow-i Kelvingrove Art Gallery and Museum-ban keletkezett, Szántó István egyetemi tanulmányainak időszakában. Alapvető motivációja a történelmi festészet szeretete volt. Az analóg technikával készített képek megkomponálásához és előállításához komoly szakértelemre, tudatosságra és türelemre volt szükség.
Szántó István - képzőművész, fotográfus
“Ezek nagy méretű, 80x100-as színes fotók. Egy-egy ilyen fotónak az elkészítése az egy nap volt. Tehát, míg a különböző színszűrőket az ember beállította, hogy tökéletes tonalitása legyen, ne legyen semmi zöld, semmi kék; vagy olyan analóg fotóim vannak kiállítva, ami fekete-fehér, 80x100-as, különböző szűrőkkel. Ott is, a fehér meg a feketének az egyensúlya egységben legyen”
A fotósorozatok - miközben dokumentálják a megjelenített műtárgyak heterogén együttállását - feltárják a múzeumi tér struktúráját, és rávilágítanak a néző szerepére is. A képek arra emlékeztetik a szemlélőt, hogy a műalkotás nem pusztán tárgy, hanem élő társadalmi és kulturális jelenség, amely a befogadó figyelmével és jelenlétével válik teljessé. A tárlat hétköznapokon és szombaton tekinthető meg március 27-ig.
