Az elmúlt évtizedek, évszázadok civilizációs fejlődése az erdőkben is nyomot hagyott. Azonban nem csak fajok visszaszorulásáról, esetleg pusztulásáról van szó, hanem a génkészletekben is változások zajlanak. A génekben kódolt változatosság, információk eltűnése nem látható, nehezen kimutatható, hosszú távon viszont a faj alkalmazkodóképességének, gazdasági értékének elvesztéséhez vezethet. Ezt a folyamatot próbálják nemzetközi összefogással, néhány fajra, mint például a fenyőre, fekete nyárra, koncentrálva megakadályozni a szakemberek.
Dr. Borovics Attila - főigazgató, ERTI
Ha csakarra gondolunk, hogy a klímaváltozás sebessége egy-két nagyságrenddel gyorsabb mint a hogy a fafajok vándorolni tudnak, akkor egyértelmű miért kell nekünk összefognunk európai lépéskben és segíteni ezeket a folyamatokat.
Szakemberek szerint az aktív génmegőrzés nem akadálya az erdőgazdálkodási, természetvédelmi érdekeknek. Az 1990-es évek közepén, aktív magyar részvétellel kezdte meg működését az Európai Erdészeti Genetika Erőforrások Megőrzése Program. Az elmúlt években létrehozott adatbázisból megtudható, hol élnek jó genetikai tulajdonságokkal rendelkező, szaporításra is alkalmas állományai az őshonos fafajainknak. A tapasztalatokat egy szombathelyi konferencián értékelték a szakemberek.
Dr. Bordács Sándor - titkár, Növényi Génbank Tanács Erdészeti Munkabizottság
Olyan szakmai munka utolsó állomásán vagyunk, amely azt a célt szolgálja, hogy az európai szinte fontos fafajok, cserjefajok génmegőrzési objektumai, géngyűjteményei, létesítményei egy adatbázisba kerüljenek és mindenki számára hozáférhetőek legyenek.
Hazánkban is kijelölték a génrezervátumokat, ám a hivatalos működésüknek még jogi akadályai vannak. Amint ezek elhárulnak, hazánk is akatív részese lehet az európai összefogásnak.
