Élvarrást készít ez a végzős kárpitostanuló a Hefele-iskola tanműhelyében. Ezen az évfolyamon alig néhányan tanulják ezt a szakmát, pedig üres álláshelyek sora vár rájuk.
Sárközy Arnold
“Elgondolkoztam, hogy milyen jó lenne ezt a szakmát ugye megcsinálni, elhelyezkedni meg ilyenek. És hát jelentkeztem, fölvettek, és azóta itt vagyok, megszerettem ezt a szakmát.”
Pénzbeli juttatás is jár ezeknek a fiataloknak, ami motiváló lehet a pályaválasztás előtt állóknak.
Tóth Csaba - tagintézmény-vezető, Hefele Menyhért Szakgimnázium és Szakközépiskola
“A hiányszakmát tanuló diákok az úgynevezett Szabóky Adolf ösztöndíjban részesülnek, ez a tanulmányi eredményüktől függ. Ezt félévente bírálják felül, a félévi, év végi osztályzataik alapján kapnak ösztöndíjat. A 10 ezertől a 35 ezer forint havi ösztöndíjban részesülnek a diákok.”
A faipari mellett az építőipari szakmacsoportban is több hiányszakmát oktat ez az iskola: kőművesekből szintén nincs elég a munkaerőpiacon.
Kevés még az ács és a bádogos is. A következő tanévben Vas megyében keresett szakmának számít többek között az elektronikai műszerész, a gépi forgácsoló, az ápoló, a női szabó és a villanyszerelő. Hamarosan az is eldől, hogy két év múlva mi számít hiányszakmának.
Kiss-Bauer Szilvia - képzési csoportvezető, Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara
“A megyei fejlesztési és képzési bizottság minden év március 31-éig teszi meg a szakmaszerkezeti javaslatát. A javaslat a gazdaság igényeire alapul elsősorban, illetve az útmutató szerint, amely alapján a bizottság dolgozik, a folyamatosság elvének is érvényesülnie kell. Ezt azt jelenti, hogy egy tendenciának kell látszódnia a hiányszakmák meghatározásánál.”
Már látszódnak a rendszer előnyei: számos, korábban hiányszakmának számító képzés került le a listáról - a folyamatos beiskolázásnak köszönhetően.
