A Szent Márton korabeli Savariát idézi a Kalandjáték díszlete, amely két napon át várta a gyerekeket játékos tanulásra az Agorában. Mielőtt beléptek a 150 m2-es miniváros területére, a kapunál a lurkók magukra öltötték a római viseletet szimbolizáló bőrövet és tarsolyt, a feladatok megoldása után ebbe gyűjtötték az ókori pénzmásolatot. Az egyes állomásokon a gyerekek kirakták a Helytartói Palota mozaikpadlóját, alagutat másztak a csatornarendszer labirintusában, vagy éppen rongylabdával próbálták elüldözni a fürdőház tetején rikoltozó kuvikot, hogy az ne zavarja a császár álmát. A játékot minden évben Szent Márton-nap környékén állítják fel a sportház nagytermében. Bár a játék már csaknem 10 éves, a népszerűsége töretlen.
Kiss Andrea - közművelődési igazgató, AGORA
“Minden nap körülbelül 7 vagy 8 csapat érkezik, több nem tud. Hogyha létszámot kérdezel, akkor pedig egy órában körülbelül 30-35 gyereket tudunk egyszerre foglalkoztatni. Tudni kell erről a játékról, hogy véges a befogadóképessége, tehát pontosan, hogyha mi ezt családokkal játszuk, akkor nekünk be kell zárni a kaput, hogy 35-40 odabent játszik, ilyenkor a kollégák 35-40-szer mondják el ugyanazt a történetet és mesélik el. Itt most a gyerekeknél nem, itt csoportokra bontjuk őket és ilyen ötös hatos csoportokban közlekednek. Hát azt kell, hogy mondjam, hogy olyan 350-400 gyermek megfordul ezalatt a két nap alatt.“
A játékra leginkább óvodás és alsó tagozatos általános iskolásokat várnak, de idén két ötödikes osztály is jelentkezett. A kalandvezetők a gyerekek korának megfelelően irányítják a játékot.
Némethné Kiss Mária - tanító, ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium
“Amióta kezdődött ez az egész Kalandjáték Savariában, kétévente elhozom a gyerekeket. Egyrészt azért nagyon jó, mert közösségben dolgoznak, másrészt pedig együttműködniük kell, másrészt pedig azért, mert olyan információkat megtudnak a saját életkoruknak megfelelően, amit egy tanórán nehezebben tud az ember nekik megmutatni, és miközben a kedvenc dolguk a játék és mindez játékos formában van, ezért biztos, hogy megmarad sok minden, jobban megmarad mint amit a tanórákon az ember meg tud velük valósítani.”
A játék a Savaria Történelmi Karneválon mutatkozott be először 2016-ban, Szent Márton születésének 1700. évfordulója alkalmából. Az alkotók fontosnak tartották, hogy a játék minél hitelesebben adja át az ókori Savaria hangulatát, így a Savaria Múzeum történészeit és a Mesebolt Bábszínház munkatársait is bevonták az alkotásba.
A római birodalmat zord barbár törzsek támadták meg...félt tőlük a császár
Mindenki egy agyagpénzt, denariust vihetett magával emlékként.
