Szociológus, kertészmérnök, közgazdász, nyugdíjas erdész, biológusok: csaknem 30 érdeklődő vett részt a Vasi Vízőrzők Közösségének alapító ülésén és kerekasztal-beszélgetésén az egyik belvárosi
A VízŐrző Mozgalom alulról szerveződő civil kezdeményezés. Céljuk Magyarország és a Kárpát-medence vízkészletének megőrzése, valamint a víz megtartása a tájban. Patakok és vizes élőhelyek helyreállítását, természetes vízmegtartó megoldásokat szorgalmaznak. Alapelvük, hogy a vizet ne vezessük el, hanem tartsuk ott, ahol szükség van rá. Szerintük ezért egyéni, közösségi, települési és rendszerszinten is lehet tenni – a jogszabályok betartásával és a hatóságok segítségével. A vasi közösség létrehozását az elmúlt hetek és hónapok történései is ösztönözték, köztük a Gyöngyös-patak kiszáradása.
Németh-Jeles Petra – alapító, Vasi Vízőrzők Közössége
„A tettek mezejére kell lépni, akinek tudása van csatlakozzon a csoporthoz, Vasi Vízőrzők Közössége ezen a néven vagyunk fent a közösségi platformon, aki pedig szeretne tevékenyen részt venni, arra is lesz lehetőség, alakulnak munkacsoportok, különböző feladatokat lehet majd ellátni, és hát egy nagyon jó kis közösség van alakulóban, amibe igyekszünk bevonni a szakmát.”
Illés Péter biológusként, a Magyar Madártani Egyesület és az Írottkő Natúrparkért Egyesület tagjaként csatlakozott a közösséghez, fontosnak tartja a civil kezdeményezéseket.
Illés Péter – biológus
„Mikor eltűnt a víz a patakból, akkor mindenki megdöbbent és fontos az, hogy a patakról gondolkodjunk közösen, az élővilágáról is, illetőleg, hogy a szemetet eltávolítsuk onnan, de csak meggondoltan lehet ezt”
Varga László – nyugalmazott erdei iskolai referens
„Vízmegtartás dolog ez nagyon sürgető feladat, nyilván a hatóságok, illetve mondjuk a vízügy tudja kezelni ezt a kérdéskört, társadalmi kezdeményezés sürgeti, illetve segítheti ezeket a kezdeményezéseket.”
Az alakuló ülésen jelen volt a város részéről Németh Ákos klímapolitikáért felelős tanácsnok. Részt vett az alkalmon a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság két munkatársa is, valamint az Őrségi Nemzeti Park képviselője, akik elmondták, szakmai útmutatásukkal szívesen segítenek, és együttműködnek a közösséggel.
Engi Zsuzsanna – osztályvezető, Települési Vízgazdálkodási Osztály Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság
„Nagy fájdalmunk ugye a csapadékvíznek az elpazarlása, mind a mai napig itt a városban is azzal szembesülünk, hogy épülnek a lakótelepek, hiába kérjük azt, hogy a lakótelepeken ne betonozzuk le a parkolókat, vagy ha már muszáj térkövezni rakjunk alá tartályokat, fogjuk meg a csapadékvizet, olyan jó lenne most is belőle öntözni, de sajnos egyelőre úgy látszik, süket fülekre találunk. Tehát itt lenne ennek a civil szervezetnek nagyon nagy szerepe, hogy az emberekben tudatosítsa, hogy minden csepp vizet meg kell fognunk.”
A közösség tagjai gyorsan lépnének: az őszi nagyobb csapadék megtartására a Gyöngyösön gátazással hoznának létre vízőrző helyszínt, ahol megmutatnák, hogyan lehet ténylegesen megfogni a csapadékvizet. Felmerült további helyi beavatkozások ötlete is, amelyek segíthetik a víz megtartását. Emellett edukálnák a lakosságot, az óvodásoknak és iskolásoknak ismeretterjesztő városi sétákat és plakátkészítő foglalkozásokat terveznek.
