Két éve és tavaly is zajlott harmadfokot meghaladó árvízi védekezés a Rábán. Ez a védművek legjobb tesztje. A tapasztalatok azt mutatták, hogy az elmúlt időszak fejlesztései meghozták a várt eredményt, kevesebb beavatkozásra volt szükség. A létesítmények állapotát évente egyszer felmérik a sárvári, körmendi és szentgotthárdi védelmi szakaszon. Ellenőrzik a támfalakat, töltéseket és a védelmi raktárak eszközkészletét is. A felülvizsgálat tapasztalatairól tájékoztatták a sajtót pénteken délelőtt a gotthárdi duzzasztóműnél.
Gaál Róbert - igazgató, Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság
"A földtöltéseket évente kétszer le kell kaszálni, hogy a gyeptakaró ép maradjon és az eróziónak ellenálljon árvíz idején. A töltéskorona minőségét meg kell vizsgálni, hogy a védekezéskori közlekedésre alkalmas-e, a zsilipeknél meg kell nézni, hogy jól zárnak-e. A tapasztalat az, hogy mind megfelelő állapotban vannak ezek a létesítmények."
Lezárult egy nagyobb beruházássorozat: az elmúlt 15 évben országszerte 450 milliárd forint értékben épültek védművek, ismertette V. Németh Zsolt, víziközmű-ágazatért felelős államtitkár. Ma már inkább a vízkészlet-gazdálkodásra helyeződik a hangsúly, de nem szabad megfeledkezni az árvízbiztonságról sem, ezt szolgálják az éves felülvizsgálatok is. Láng István vízügyi főigazgató hangsúlyozta, a nyugat-dunántúli régióban elsősorban a Rába jelent potenciális árvízveszélyt, a védelmi rendszereknek jól kell működniük. Évente két hónap az ellenőrzésekkel és a további fejlesztések meghatározásával telik. A Rába-völgy védművei megfelelő állapotban vannak, de még vannak hiányosságok.
Gaál Róbert - igazgató, Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság
"A legnagyobb hiányosságunk a körmendi védvonalon van, ez a tavalyi árvízkor kiderült, hiszen jelentős hosszban kellett nyúlgátat építeni. Ezeket a töltéseket a mértékadó árvízszint fölött egy méterre meg kellene magasítani, nagyobb koronaszelvényt kellene kiépíteni. Ha a jövőben ha lesz pályázati lehetőség, mindenképp a körmendi védtöltés fejlesztését irányoznánk elő."
A tavalyi árvíz utáni helyreállítás részben már megtörtént: a szentgotthárdi duzzasztónál felhalmozódott hordalékot kikotorták és elszállították, a folyó belterületi szakaszán a padkáról eltávolítják a méteres iszapot, a védekezés során a munkagépek több helyen nyomvájússá tették a töltéskoronát, ezt is helyreállították, Csörötneknél pedig két ütemben végeztek köves partbiztosítást, ahol a víz részben kimosta a töltést.
