
Az egyik gólyaszülő őrzi a fészket, közben figyeli az Árkádia parkolót, ahol szombat délelőtt kicsik és nagyok egyre nagyobb számban gyülekeztek. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Vas Vármegyei Csoportjának munkatársai hirdették meg a látványgyűrűzést, amely évek óta egyre több érdeklődőt vonz. Az eredetileg meghirdetett időponthoz képest néhány perces késéssel érkezett a helyszínre az emelőkosaras autó.
"Bárhol járnak a világban és valahol lefotózzák vagy megfigyelik ezt a gyűrűt, akkor lehessen tudni, hogy ők 2026-ban kerültek be ebbe a rendszerbe."
Kóta András állatorvos, természetvédelmi szakember rövid tájékoztatást tartott az érdeklődőknek a gólyák életmódjáróll, a gyűrűzés fontosságáról és annak menetéről. Ezt követően az emelőkosár felemelkedett a fészekhez, majd egy dobozban lehozták a fiókákat, hogy mindenki közelebbről is megfigyelhesse őket. A legbátrabb gyerekek nemcsak megsimogathatták a fiatal madarat, hanem kézbe is vehették. Ebben a fészekben négy kis gólya nevelkedik, valamennyien még pihetollasok, túl kicsik a gyűrűzéshez.
Kóta András - vármegyei titkár, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
- Itt most eddig az elmúlt négy fészekben jó méretűek voltak, szép nagyok voltak, ezek itt az Árkádia parkolóban még egy picit kisebbek. Ez nem azt jelenti, hogy nekik bajuk lesz, hanem egyszerűen valószínűleg később kezdtek párba állni a szülők és később rakták a tojásokat.
A későbbi költés ugyanakkor nem jelent hátrányt számukra. A hideg, csapadékos időszakok eddig elkerülték a térséget, így fejlődésüket semmi sem akadályozta. A gyűrűzés célja, hogy a szakemberek minél pontosabb képet kapjanak a gólyák vonulási szokásairól. Beszédes adat, hogy a fiatal gólyák alig egynegyede éli meg az első születésnapját. Tapasztalatlanságuk miatt számos veszély leselkedik rájuk: a hosszú távú vonulás, a kedvezőtlen időjárás vagy akár az áramütés is jelentős veszteségeket okozhat. A gyűrűzésnek köszönhetően ugyanakkor több, korábban elterjedt tévhitet is sikerült megcáfolni.
Kóta András - vármegyei titkár, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
- Hogy ha visszatérnek, akkor mi itt Vas megyében elég intenzíven figyeljük a fészkelő madarainkat, hogy van-e rajta jelölés. Próbáljuk leolvasni nagyítású távcsővel vagy pedig lefotózni és az alapján meg lehet mondani az itt költő madaraknak a kelési átlagát. Tehát, hogy hány évesen költenek, illetve meg lehet mondani milyen messze mozdultak el a kelési helyüktől. Meg van egy jelentős részük - 10-15, majdnem 20 % is - amelyik másik fészekekbe kezd el költeni az egymást követő években.
A parkoló felett a néhány perces munkafolyamat során több gólya is körözött, majd a fiókák visszahelyezését követően a szülők békés kelepeléssel nyugtázták, hogy minden rendben van. A tervek szerint két-három hét múlva már az Árkádia fészkében nevelkedő kisgólyák is gyűrűzhető méretűek lesznek. Kóta Andrásék négy településen, hat fészekben összesen tizennyolc gólya lábára helyeztek gyűrűt. A társadalmi érzékenyítést szolgáló kezdeményezés ezúttal egy mentéssel is kiegészült. Az újperinti állomásnál az egyik gólya lábát egy drót teljesen elszorította; gyors beavatkozás nélkül a madár elveszítette volna a végtagját, így azonban sikerült megmenteni.































