„A hernyó lerágja a leveleket, egy szövedéket készít, abba bebábozódik, kirepül és lesz majd még egy nemzedéke. Amit nem rágott le, azt a következőkben lerágja.”
Both Gyula mutatja azokat az elszáradt növényeket, amelyeket teljesen lerágott a puszpángmoly. Nemcsak a kámoni arborétumban, hanem városszerte komoly problémát okoz ennek a rovarnak a falánksága, és szaporodási formája. Ez a kártevő ízeltlábú Magyarország déli feléből terjedt el, de szerencsére az ellene használt védőszer olcsón beszerezhető. A puszpángmoly mellett a vízpartok és nedvesebb, nyirkosabb területek környezetében a szúnyogok is éledeznek.
Both Gyula – elnök, Vas Megyei Növényvédő és Növényorvosi Kamara
„Többféle szúnyog van, most várunk egy tigrisszúnyogot is, ennek a felmérése megkezdődött Magyarországon, ez egy új szúnyogfajta. Ebből is több fajta van, több fajta csípőszúnyog van. Ezek egy részét a házi szúnyogok teszik ki, ezeket magunknak csináljuk a vízgyűjtőkkel, medencékkel, nem kezeljük őket, onnan repülnek ki.”
A vérszívók másik fajtája a pangó vizes területeken él. A jelenlegi időjárás kedvez a fejlődésüknek. Egy esetleges invázó elkerülése érdekében mindenképpen szükséges a védekezés: a város felett helikopteres beavatkozással tartják majd kordában a szúnyogállományt. A másik, emberre is ártalmas rovarfaj a kullancs. Az ország nyugati szeglete fokozottan kullancsveszélyes.
Stánitz Éva – megyei tiszti főorvos
„A kullancsok is a szokásos életciklusukban okozhatnak betegséget, erről már sokat beszéltünk, részben agyhártyagyulladás, részben a lyme-kór, aminek a gyakorisága lényegesen magasabb, mint ami diagnózisra kerül, hiszen a betegségnek a súlyossági skálán számos variációja van.”
A kullancsok elleni védekezés során fontos az egyéni felkészültség is. Amennyiben valaki kullanccsal érintkezik, a rovar bőr alól történő eltávolítása szakszerű beavatkozást igényel. Felmérések szerint a csípést követő 24 órában még nem adja át ez az ízeltlábú azokat a vírusokat vagy baktériumokat, amelyek az emberre ártalmasak lehetnek.
