A sági és a péterfai ház árnyas udvarán időzik leszívesebben a szamárkanca és csikója. Az anyaállat, Sári három éve felajánlásként érkezett Kőszegdoroszlóról. Tavaly oda tért vissza, két hónapot töltött nászúton, akkor fogant a kis csacsi, aki múlt héten született.
Németh József - állatgondozó
"11 hónap a vemhessége, a szülés simán ment, látogató vette észre, az udvar közepén megszült."
"Érdemes ránézni mindkét formás állatra, megtekinteni a szép fecskehasukat, vagy okulájukat, a szem körüli fehér foltot, vagy a rigószájat."
A kis csacsi az anyjára hasonlít, mindketten feketék. Negyed órával a világrajövetele után már felállt, és ismerkedni kezdett a környezetével. A skanzen dolgozói és a látogatók is nagyon várták őt. Vannak, akik kifejezetten a szamarak miatt jönnek.
Horváth Sándor - néprajzkutató
"Sáránk nagy sztár, többen vannak, akik azért jönnek gyerekekkel, hogy megnézzék hogy van. Izgultak velünk együtt, hogy mikor történik meg az ellés, mikor jön világra a kicsi csacsi."
A magyar népi kultúrában viszonylag ritka volt a szamár. Főleg igavonásra használták, a pásztorok pedig teherhordó állatként tartották. A skanzenban élő csacsiknak már nem kell dolgozniuk, szabadon járnak-kelnek, éjszakára sem zárják őket karámba. A kis szamárcsikó nevére a látogatók tehetnek javaslatot. A bejáratnál található csacsi-ládába dobhatják be cetlin, de e-mailben vagy facebook-on is várnak ötleteket augusztus 20-ig. Az ünnepi programsorozat része lesz a keresztelő, a nyertes ötletadó éves múzeumi belépőt kap ajándékba.
