Csengetéskor a néni az ablakon keresztül szólt ki a hívatlan vendégnek. A csaló viszont azt mondta, hogy ki kell tölteni néhány adatlapot, ezért engedte be az asszony. Igazolványt nem kért a férfitől. Aki pedig rövid adminisztráció után közölte, fizetnie kell a néninek. Ki is hozta a szobából a pénzesdobozát, ebből vett ki a csaló szeme láttára kétszáz forintot. Ennyit kért az áláramszolgáltató. Majd a néni kikísérte. Mire visszajött, a doboz nem volt ott. A csaló ugyanis nem csak a papírjait markolta fel, hanem a pénzeskazettát is, amiben minden megtakarított pénzét tartotta a nyugdíjas asszony.
Az egyedül élő, súlyos beteg, idős asszony azóta sem tud megnyugodni. Lánya pedig - bár arcát nem mutathatjuk - azért meséli el a történteket, hogy kárukból mindenki tanulhasson.
Varga Sándor - r.őrnagy, Bűnmegelőzési Osztály, VMRFK
"Úgy gondoljuk, telefonon kikérdezték a nénit, és ezért jöttek. Valószínű, hogy telefonon keresztül jöttek rá, hogy itt egyedül élő idős hölgy lakik."
A család azt meséli, a nénit az utóbbi időben ügynökök, felmérést végzők is hívták telefonon, így tudhatta meg azt is a csaló, hogy mikor kell jönnie. Az áldozat hozzátartozói ugyanis rendszeres látogatók.
A névtábláról le lehetne venni, hogy özvegy, mert ebből sok mindenre rájönnek. A telefonszám titkosítása is védheti az idős embereket a csalóktól - mondja az őrnagy, de egyre gátlástalanabbak. Volt, akihez éthordóval csengettek be azzal, hogy megdrágult az ebéd, vagy a karitasz embereinek adták ki magukat. Egyre többször az áldozat unokájaként telefonon kérnek pénzt, amiért egy ismerősüket küldik. A sok esetben rosszul látó, és mozgó nyugdíjasok pedig általában csak később jönnek rá, hogy becsapták és meglopták őket. A néninél - ahogy ő mondja - egy rendes kinézetű, udvarias csaló járt.
