Közel húsz éve van napirenden a színházalapítás ügye Szombathelyen. Úgy tűnik, most közelebb kerülünk a megoldáshoz. A Szombathelyi Televízió erről a kérdésről készített interjút dr. Ipkovich György polgármesterrel.
SZTV: - Színházhoz nagyon sok minden kell, s úgy véljük, egyik dolog legalább olyan fontos, mint a másik. Szükséges hozzá egy épület, kell hozzá biztos anyagi háttér, kellenek hozzá szakemberek, őket ide kell hozni, nekik lakást kell adni, és nem utolsó sorban kell még hozzá egy művészeti koncepció, amely a város igényeit szolgálja. Kezdjük az épülettel. Úgy tudjuk, hogy a HEMO-ról tárgyal a Honvédelmi Minisztériummal.
IGY: - Én előbbről kezdeném. A rendszerváltás utáni első önkormányzat tán egyik legelső határozata volt, hogy Szombathelynek kell színház. Ami azóta történik, az a megvalósítás lehetőségenek vizsgálata. Most olyan helyzet alakult ki - s valójában nincs egyéb, mint ennek a feltételrendszernek a vizsgálata -, ami azt eredményezheti, hogy az egyik legnagyobb kérdés, ami így szól - hol csináljunk színházat, úgy oldódna meg, hogy a Helyőrségi Művelődési Otthon esetleg a város tulajdonába kerülne. Ezzel tulajdonképpen két-hárommilliárdos költség spórolható meg. Nem kellene építeni ugyanis. Azaz, az első kérdésre keressük a választ, arra, hol legyen a színház. Ha ez kiderül, akkor következnek a finanszírozás kérdései.
SZTV: - Mekkora esélyt lát arra, hogy kedvező választ ad a minisztérium?
IGY: - Repesve várom, hogy lezáruljon a kormány átalakítása, mert jelenleg nem igazán tudja az ember, hogy kivel tárgyaljon. De bírjuk a miniszter úr és a tárca ígéretét abban, hogy nagy valószínűséggel kedvező döntés születik az igénybejelentésünk kapcsán. De ez még nem minden. Meg kell találnunk azokat a forrásokat, amelyekből a fenttartás, a finanszírozás megoldható, és ez legalább olyan kemény feladat, mint az épület, illetőleg az elhelyezés megoldása. Úgy látszik, hogy beépíthető az igényünk abba a költségvetési rendszerbe, ami 2005 második felétől működik majd. Ez egy finanszírozási igényt jelent az intézmény fenntartására. Ezt előre szokás jelezni, hogy az ország költségvetése fel tudjon készülni.
SZTV: - A Kulturális Örökség Minisztériuma hogy áll a szombathelyi színházalapítási tervekhez?
IGY: - A minisztérium támogatja ezt a tervet, de a pénzügyi igényeket nem hagyhatja figyelmen kívül. Nagyon fontosnak tartom azért a helyi igények felmérését. Ez nem csak szombathelyi igényt elégítene ki, hanem tulajdonképpen a minket körülvevő üdülőövezetek igényét is, legyen az Magyarországon vagy Ausztriában.
SZTV: - Magyarul: a fenntartás költségeibe szeretnék, ha beszállnának ezek a környező települések is?
IGY: - Igen, mégpedig olyan módon, hogy előre rögzített számú előadást rendelnének meg. Jelenleg ezt az igényfelmérést végzem, több önkormányzattal beszéltem már, a megyei önkormányzat elnökének is jeleztem ezt a törekvésünket.
SZTV: - Hogyan fogadják?
IGY: - Kedvezően, hiszen amit a város vár tőlük, az nem sok. Évi négy-öt előadás finanszírozásáról van szó, ami vállalható teher egy kisebb város számára is, nekünk viszont nagy segítség lenne, ha négy-öt város kapcsolódna a törekvéseinhez. A térség meg tudná oldani tizenöt-húsz előadás finanszírozását.
SZTV: - Feiszt György alpolgármester nemrégiben egy internetes lapban azt mondta, hogy a minisztérium a szombathelyi kőszínház alapítását anyagilag nem tudja, nem akarja támogatni. Viszont van egy színháza a városnak, s ez a Mesebolt Bábszínház, amely tíz éve épületre vár. Ezt támogatná a tárca. Ezirányban nem tájékozódtak?
IGY: - A Mesebolt Bábszínház az első és egyetlen színháza a városnak. Természetesen megmaradna a színházi funkciója. De azért más a bábszínház és más egy rendes színház. Megjegyzem, zenés színháznak kell lennie, ugyanis a német nyelvterületen nem tudunk megélni csak prózai színház létrehozásával. De hála a jóistennek, van nekünk egy nagyon jó szimfonikus zenekarunk, úgyhogy partnerünk akadna egy ilyen jellegű színház kialakítására. Bízom benne, hogy előbb-utóbb ezek az igények megfogalmazódnak, összeterelhetők, és ha ezek megtestesülnek a szombahelyi színház létrehozásának igényében, akkor lehet dönteni a színház alapításáról. Ezt a témát egyébként a sajtó ásta elő. Jelenleg a gazdasági környezet vizsgálata folyik, nem foglalkozunk még művészeti koncepcióval, művészekkel és rendezőkkel. Azzal foglalkozunk, miből lehetne fűteni, világítani, finanszírozni ezt a színházat. S ha ezekre megtaláljuk a válaszokat, akkor kezdhetünk szárnyalni. De az már nem az én dolgom lesz.
