A megtévesztő álláshirdetések alapvetően két csoportba sorolhatók. Az első esetben az újságokban, illetve az interneten szereplő állásajánlatok mögött nincs valódi munkahely, de olyan is előfordul, hogy már betöltötték a pozíciót, ám még olvasható a különféle orgánumokban az álláshirdetés - ismerteti Kathi Attila. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség (FVF) főosztályvezetője hozzáteszi: ami az előbbit illeti, itt elsősorban olyan virtuális pozíciókra kell gondolni, amelyekre 06-90-nel vagy 06-81-gyel kezdődő, emelt díjas telefonszámot tárcsázva lehet jelentkezni, illetve azokról információkat kérni. A cél természetesen nem más, mint szóval tartani, minél több pénztől megszabadítani a tájékozatlan hívó felet. E területen az utóbbi néhány évben csökkenő tendencia figyelhető meg, ami azzal magyarázható, hogy amíg egy-két éve nem volt nyilvánvaló a 06-90-nel vagy 06-81-gyel kezdődő telefonszámokat elérhetőségnek meghagyó "állást kínálók"
gyakorlata, addig mára megváltozott a helyzet. Mivel egyre többen ódzkodnak ezektől a "lehetőségektől", ezért egyre kevesebb az ebből várható haszon a megtévesztők számára, aminek következménye, hogy kevesebben is próbálkoznak így pénzt szerezni - fejti ki az FVF
tájékoztatási főosztályának vezetője.
Az ilyen állásfelhívások csalásnak minősülnek, s ezért nem a Gazdasági Versenyhivatalhoz (GVH), hanem a büntető törvénykönyv hatálya alá tartoznak - mondja Nyeste András. A GVH irodavezetője folytatja: olyan cégek gyakorlata is szabályokba ütközik, amelyek a valós helyzettel ellentétben a munkaügyi központok oktatási pályázatain részt vevő oktató-képző intézményként hirdetik magukat, vagyis azt terjesztik magukról, hogy a tanfolyamra beiratkozók adó-visszatérítésre és díjkedvezményre jogosultak.
A megtévesztő álláshirdetések másik kategóriájába azok az ügyek tartoznak, ahol az állásközvetítő cég jogosulatlanul végzi tevékenységét. A magán-munkaerőközvetítő vállalkozás csak úgy működhet, ha annak kérelmére az illetékes munkaügyi központ nyilvántartásba veszi, és a tevékenység folytatásával kapcsolatban a hatósági ellenőrzést
szintén a munkaügyi központ végzi - közli Molnárné dr. Nagy Ágnes, a Foglalkoztatási Hivatal jogi főosztályvezetője. Amennyiben a fogyasztói bejelentés alapján indult vizsgálat megállapítja, hogy illegálisan nyújt szolgáltatást a munkaközvetítő, akkor egy reklámfelügyeleti eljárás indul - tájékoztat Kathi Attila. Ennek végén mindig megtiltják a jogszerűtlen tevékenység folytatását. A tapasztalat az, ekkor engedélyért folyamodik az illetékes munkaügyi központhoz a vállalkozás, különben nem tudná bővíteni ügyfélkörét. Bírsággal is szankcionálható a szabályellenes magatartás, a mérték megállapítása attól is függ, hogy például mekkora példányszámú újságban jelent meg a hirdetés. A bírság általában 50-100 ezer forintos nagyságrendű, de ismételt szabálysértés esetén ez nagyobb lehet, eddig milliós büntetésre még nem volt precedens.
Forrás: Világgazdaság
