Hírek

A Szent Márton-napján kitüntettek névsora

2004. november 09., 16:45
Az idei Szent Márton-napi díjkiosztó gálaünnepségen hagyományosan, ebben az évben is kitüntette dr. Ipkovich György polgármester a városért legtöbbet munkálkodó polgárokat.

A kitüntettek névsora és rövid életrajza:

Hefele Menyhért-díj:

Hefele Menyhért életművének koronája a szombathelyi Székesegyház és a vele kapcsolatos épületek együttese. Monumentalitás iránti érzéke, egy egész városrészt meghatározó épületcsoport létrehozására való készsége a legszebb XVIII. század végi épületegyüttesünket teremtette meg. A városfejlesztés területén végzett munkája elismeréseként Hefele Menyhért-díjban részesült Tölgyesi Ernőné építészmérnök.

Tölgyesi Ernőné jelenleg a Renotev Kft-ben dolgozik, korábban pedig ennek elődjénél, az IKV tervező csoportjában végzett jelentős tervezői munkát Szombathelyen és azon kívül is. A város sok patinás épületének megóvása, felújítása kötődik nevéhez, hozzájárulva ezzel városunk arculatának megőrzéséhez. Tervezett épületei nemcsak esztétikusak, de funkcionálisan is jól működnek. Tölgyesi Ernőné jelentős munkái közt szerepel: a szombathelyi Domonkos-rendi nővérek épülete, a Szombathelyi Premontrei Gimnázium, valamint a Szalézi Diákotthon és Kultúrház homlokzatának fejújítása. Nevéhez fűződik a Művészetek Háza új arculata, a Zrínyi Ilona Általános Iskola tetőtér-beépítése, valamint a Megyeháza homlokzatfelújítása és a díszterem helyreállítása.

Gothard Jenő-díj:

Gothard Jenő-díj adományozható annak a személynek, aki a gazdaságkutatás, a környezetvédelem, valamint a műszaki fejlesztés területén kiemelkedő szakmai munkát végzett. Gotthard Jenő Herényben született. Csillagász, elektromérnök volt. 1890-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották. Mint elektromérnök, részt vett a hazánkban akkor egyedülálló ikervári erőmű tervezésében, majd a szombathelyi és a soproni villamosvasút megvalósításában. Kimagasló munkájáért Gothard Jenő-díjat vehetett át dr. Tóth József kertészmérnök.

Dr. Tóth József középiskolai tanulmányait a Kanizsai Dorottya Gimnáziumban, majd az Oladi Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézetben (ma Herman Ottó Mezőgazdasági Szakképző Intézet) végezte, utóbbinak jelenleg is tanára. A Kertészeti Egyetemet levelező tagozaton 1977-ben fejezte be, majd ugyanott 1984-ben doktorált. A mérnöktanári képesítést 1992-ben a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen szerezte meg. 1977-től az MMIK-ban környezetvédelmi szakkört vezet, melynek tevékenységében elsősorban Szombathely és környékének diákjai szereznek környezet- és természetvédelmi, kerttörténeti, botanikai, paleobotanikai és ásványtani ismereteket. A Pro Natura Egyesületnek 1991-es megalakulása óta tagja, és első elnöke volt. A 70-es évektől végez kutatásokat Szombathelyen és környékén. Kezdeményezője volt Szombathely és Vas megye kastélyparkjai felmérésének. E munka eredményeit 2000-ben Somkuthy Ferenccel közösen a "Vas megye arborétumai és kúriakertjei" című könyvben összegezte. Társszerzője a 2001-ben megjelent "Vas megye idős és nevezetes fái" című könyvnek. Részt vett a "Szombathely és környéke" című útikalauz elkészítésében.

Brenner- díj:

A Brenner-család generációkon keresztül fontos szerepet játszott a város életében és épülésében, hiszen tradicionálisan építész dinasztiáról van szó. Kiemelkedő munkája elismeréseként Brenner-díjat vehetett át dr. Banga Lajos közgazdász.

Dr. Banga Lajos az érettségi megszerzését követően 1962. decemberében kezdett dolgozni az Országos Takarékpénztárnál. Munka mellett kiegészítő érettségit tett a Közgazdasági Technikumban, majd 1971-ben okleveles közgazda diplomát szerzett a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen, szakterülete a pénzügy-gazdaságtan. A doktori címet 1976-ban szerezte meg. 1971-től a Király utcai - régi OTP Igazgatóság helyén - megnyíló Körzeti Fiók vezetője lett. 1974-től a Vas megyei Igazgatóság Lakásépítési és Értékesítési Osztályát vezette. Jelentős szerepet vállalt a város és a megye eredményes lakásépítési programjának megvalósításában. 1979-ben igazgatóhelyettesi megbízást kapott. 1990 márciusától nevezték ki a Vas megyei Igazgatóság élére. 1994-től 1997-ig tagja volt az OTP Bank Rt. Felügyelő Bizottságának. 1998 májusától a Szombathelyi Igazgatóság vezetése mellett megbízást kapott a Nyugat-dunántúli Régió ügyvezető igazgatóhelyettesi feladatainak ellátására is. Mind banki körökben, mind a megyei közéletben elismert szakember, tekintélye van, kikérik véleményét. Alapításától - 1993-tól - kezdve tagja Vas Megye és Szombathely Város Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítványa Kuratóriumának és tíz éve tevékenykedik a Vas megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökségében.

Éhen Gyula- díj:

Éhen Gyula mindössze hat évig volt a város polgármestere, ám ez idő alatt olyan beruházásokat indított el, melyek az ország legdinamikusabban fejlődő településévé tették Szombathelyt. Éhen Gyula-díj adományozható annak a magyar, illetve kivételesen indokolt esetben nem magyar állampolgárságú személynek, aki Szombathely város gazdaságának fejlesztése, városépítészetének, gazdaságfejlesztésének, környezetvédelmének érdekében hosszabb időn keresztül végzett munkájával kiemelkedő érdemeket szerzett. Éhen Gyula-díjat vehetett át Jürgen Freitag gépészmérnök.

Jürgen Freitag 1989-ben a hannoveri egyetemen szerzett gépészmérnöki diplomát. Az LuK Bühl-höz fejlesztőmérnökként került 1990-ben. A kuplungfejlesztés területén dolgozott 1996-ig, amikor is megbízták a LuK magyarországi terjeszkedésével kapcsolatos projektjének vezetésével, végrehajtásával. Ennek eredményeként 1996 májusában létrehozták a szombathelyi székhelyű LuK Savaria Kft-t, melynek első ügyvezetője és a szombathelyi gyár első igazgatója Jürgen Freitag lett. Az elmúlt hét év során vezetése alatt a LuK Savaria Kft. dolgozóinak száma 650 főre bővült, a kezdeti kuplung- és kuplungtárcsa gyártáson túl kéttömegű lendítőkerék gyártása, forgácsolás, hidegalakítás is folyik a gyárban. A szombathelyi egység a LuK csoporton belül világviszonylatban a legnagyobb kuplunggyár. 2004 május 1-től a LuK csoport vezetése az egész világra kiterjedően Jürgen Freitagot bízta meg a cégcsoport kuplunggyártásának irányításával. A szombathelyi gyár vezetésére szóló megbizatása 2004. július 31-én lejárt, ennek ellenére 1998 márciusa óta, és jelenleg is szombathelyi állandó lakos.

Horváth Boldizsár-díj:

Horváth Boldizsár-díj adományozható annak a Polgármesteri Hivatalnál közszolgálati jogviszonyban álló személynek, aki a közszolgálat területén a város érdekében, illetve a város polgárainak szolgálatában tartósan kiemelkedő és példamutató szakmai munkát végzett és ezzel közmegbecsülést szerzett. A Horváth Boldizsár-díj második fokozatában részesült Horváth Sándorné, a Gyámhivatal ügyintézője.

Horváth Sándorné tanulmányait az Államigazgatási Főiskola igazgatásszervező szakán végezte el 1985-ben. 1973 szeptemberétől 1976 júniusáig a Gércei Községi Közös Tanácson gyakornokként, 1976 júliusától 1980-ig a Csényei Községi Tanácson vb-titkárként, 1981-től 1983-ig a Szombathelyi Járási Hivatalnál pénzügyi, majd igazgatási főelőadóként tevékenykedett. 1984-től a Szombathelyi Városi Tanács Végrehajtó Bizottságánál, majd jelenleg is a jogutód Szombathely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal gyámügyi ügyintézőjeként dolgozik. Horváth Sándorné megbízható, alapos tudással, szorgalommal, emberséggel, türelemmel intézi több évtizede a hozzá fordulók ügyeit. A szélesebb értelemben vett szakmai körökben is megbecsülésnek, tiszteletnek örvend.

Szintén a Horváth Boldizsár-díj második fokozatát vehette át Ács Sándor nyugalmazott köztisztviselő.

Ács sándor Nagyenyeden született 1913-ban. A Kolozsvári I. Ferdinánd Tudományegyetemen 1936-ban szerzett Jogtudományi Oklevelet. Észak-Erdély Magyarországhoz csatolása után Kolozsváron, majd Sepsiszentgyörgyön volt hivatalnok. 1942-től 1945 márciusáig Sepsiszentgyörgyön, majd ezt követően Debrecenben volt szolgabíró. 1945 novemberétől 3 éven át Debrecen aljegyzői tisztét látta el. 1949-től 1974-ig a Szombathelyi Városi Tanács szakapparátusának köztisztviselője volt. Az ötvenes években a közigazgatásból politikai okokból eltávolították, így kénytelen volt villanyszerelőként dolgozni. Hivatali állását csak a hatvanas években kaphatta vissza. Jelentős szerepet játszott a Fiatal Házasok Otthona működése jogi lehetőségének kidolgozásában. Ezt vették át országosan is.

Szombathely Közbiztonságáért-díj:

Szombathely Közbiztonságáért-díj adományozható a város működési területén lévő rendvédelmi szerv hivatásos állományú azon dolgozójának, köztisztviselőjének és közalkalmazottjának, illetve a polgárőrség azon tagjának, aki a közrend, a közbiztonság védelme és megszilárdítása, valamint a megelőzés területén tartósan kiemelkedő szakmai munkát végzett. A Szombathely Közbiztonságáért-díjat Ercsi Antal alezredes vehette át.

Ercsi Antal a Kossuth Lajos Katonai Főiskolán végzett 1988-ban. Hivatásos szolgálatát Zalaegerszeg Szentgyörgyvölgyi Őrsén kezdte meg őrsparancsnokként. 1994-től teljesít szolgálatot a Szombathelyi Határőr Igazgatóságnál, mint az Idegenrendészeti Központot irányító vezető. 1995-től 1997-ig ő képviselte az igazgatóságot a Vas Megyei Közgyűlés Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Szakbizottságában. Az elmúlt években tapasztalt növekvő migráció kezelése és csökkentése - ezen belül a közbiztonság kockázati tényezőinek visszaszorítása - teljesen új szervezeti és új jogszabályokon alapuló tevékenységek bevezetését tette szükségessé, melyek gyakorlati alkalmazásában és irányításában kimagasló eredményeket ért el. Az általa vezetett hatóság több mint 20 ezer idegenrendészeti ügyben intézkedett a törvényesség, a humán követelmények szem előtt tartásával és kellő határozottsággal. A külföldieket érintő eljárási kérdéseket, problémákat sikeresen oldotta meg. Munkája eredményeként az igazgatóságon korábban működő Közösségi Szállás, illetve a jelenlegi Idegenrendészeti Központ a város közbiztonságára minimális kockázati befolyást gyakorol. Ercsi Antal hatékony együttműködést alakított ki és működtet, a városban tevékenykedő, szakterületi feladatai ellátásában érintett szervekkel.

Szombathely Sportjáért-életműdíj.

Szombathely Sportjáért Életműdíj adományozható annak a személynek, aki hosszabb időn keresztül - de minimum 25 éven át - a testnevelés és a sport területén kiemelkedő tevékenységet végzett és munkájával közmegbecsülést szerzett. A Szombathely Sportjáért életműdíj idei díjazottja: Kiss József.

Kiss József Szombathelyen a Gépipari Technikumban érettségizett, majd elvégezte Budapesten a Testnevelési Főiskola Szervezési Tagozatát. 1951-ben került a Szombathelyi Testnevelési és Sportbizottság élére. 35 éven keresztül megszakítás nélkül irányította a helyi sportéletet. Kezdeményezései révén iskolákban, üzemekben, sportegyesületeknél sorra épültek a pályák. Több mint 120 kispálya és más sportlétesítmény - pl. a Sportliget - készült el ebben az időben. Az országosan is híres Művelődési és Sportház építéséből is aktívan kivette részét. 1955-től sorra szervezte a városi sportági szövetségeket, rövid idő alatt nyolc ilyen jött létre. Több sportágban indította el a Savaria Kupa sorozatokat. Egyik ezek közül a Röplabda Savaria Kupa, mely később messze vitte a világba Szombathely hírét. Éveken keresztül szervezett versenyeket, tömegsport rendezvényeket. Gyalogos és kerékpáros túráin, mezei futóversenyein mindig sokezren indultak. Bár 1986-ban nyugdíjba vonult, 1996 és 1998 között tanácsadójként segített előkészíteni a mai Rajczy Sportiskola megszületését. Kiss József határozott példamutatással és határtalan szorgalma révén lopta az emberek szívébe a sport, az egészséges életmód, a mérhető teljesítmény és a tisztesség szeretetét.

Szociális Munkáért életműdíj:

Szociális Munkáért életműdíjat vehetett át Pósfai Ferencné, a Nyugat-dunántúli Regionális Módszertani Bölcsőde vezetője.

Pósfai Ferencné 1968-ban a Markusovszky Kórház csecsemő- és gyermekosztályán kezdett dolgozni ápolónőként, majd 1969-től a Bem József u. 9. szám alatti bölcsődében gondozónőként tevékenykedett tovább. Később ennek a bölcsődének helyettes vezetője, majd vezetője lett. 1979-ben csecsemő-, és gyermekgondozó végzettséget szerzett. 1981-ben kinevezték a Módszertani Bölcsőde vezetőjévé. 1985-ben általános iskolai tanítói diplomát szerzett, 1987-től az Egyesített Bölcsődei Intézmény vezetője és Módszertani Bölcsődevezető lett. 1997-től a Magyar Bölcsődék Egyesületének Alelnöke, 2003-tól a Nyugat-dunántúli Regionális Módszertani Bölcsőde vezetője. A felügyeleti szervekkel, társintézményekkel, a Nemzeti Család és Szociálpolitikai Intézettel egyaránt jó munkakapcsolatot alakított ki. Ennek egyik eredménye a játék módszertanának kidolgozása a gondozó-nevelő munkában a 0-3 éves korosztály számára. Nemcsak az elmélet kidolgozásában vett tevékenyen részt, hanem a gyakorlati rész megvalósítását is teljes egészében magára vállalta. Másik kiemelkedő munkája a Minőségbiztosítás szempontjainak kidolgozása a kisgyermekek napközbeni ellátásában. Pósfai Ferencné bölcsődei területen végzett munkája az elmúlt 36 év során mindvégig példaértékű, figyelemreméltó, magas színvonalú, mások által követésre érdemes volt. Mindig nagy hévvel és maximális energiával képviselte és képviseli ma is a gyermekek és munkatársai érdekeit.

Posztumusz Pedagógus életműdíj:

Posztumusz Pedagógus életműdíj adományozható annak a pedagógusnak, aki hosszabb időn át - de legalább 25 éven keresztül - kiemelkedő nevelő-oktató munkájával és életével a szülők, a diákok és pedagógustársai körében közmegbecsülést szerzett. A díjat idén Németh István, nemrég elhunyt iskolaigazgatónak ítélte a közgyűlés.

Németh István 1981 augusztusától dolgozott az akkori Berzsenyi Dániel Szakközépiskolában gyengeáramú műszaki tanárként. Szaktanári munkáját a gyermekközpontúság jellemezte. A szakma szeretetét magas szinten plántálta át tanítványaiba is. Ennek eredményeképpen tanulói kiváló eredményeket értek el a különböző megmérettetéseken. Az Alpok-Adria versenyeken 1995-től rendszeresen szerepeltek tanulói. 1995 augusztusától az iskola műszaki igazgatóhelyettese, 1996 januárjától az iskola igazgatója lett. Szuggesztív meggyőző képességével, a tantestület bizalmát elnyerve a mélyponton lévő iskolát a fejlődés pályájára állította. 1997-ben javaslatára az intézmény nevét megváltoztatták, Puskás Tivadar Fém- és Villamosipari Szakképző Iskolára. Németh István az elmúlt években kimagaslóan jól működő külföldi iskolai kapcsolatokat alakított ki. Nemzetközi kapcsolataik eredményeként 1999-ben merült fel a megújuló energiaforrások szakmáinak hazai adaptálása. 2003 szeptemberében egy PHARE-pályázatot nyújtott be az iskola, melynek elnevezése "Az első Solariskola megvalósítása Magyarországon". A pályázat elnyerésének sikerét még átélhette Németh István, de álmának megvalósítását örökségül hagyta szeretett iskolájára.

Pro Sanitate Savariae-életműdíj:

Pro Sanitate Savariae Életműdíj adományozható annak az egészségügyi dolgozónak , aki hosszabb időn át - de legalább 25 éven keresztül - kiemelkedő gyógyító, megelőző munkájával és életével a város polgárai valamint az egészségügyben dolgozók körében közmegbecsülést szerzett. A Pro Sanitate Savariae Életműdíj 2004. évi díjazottja: dr. Padányi János főorvos.

Dr. Padányi János 1963-ban szerzett diplomát a Pécsi Orvostudományi Egyetemen. Mint pályakezdő a Vas Megyei Markusovszky Kórházban kezdett dolgozni a kórbonctani és kórszövettani osztályon. Három év múlva szakorvosi képesítést szerzett, és e területen dolgozott 1967-ig. Ezután az Onkoradiológiai Osztályra került, szakvizsgát szerzett, és 1984-től mint osztályvezető főorvos tevékenykedett itt. 1999-től nyugdíjasként dolgozik tovább. Kiváló szakmai munkát végez, tevékenységében mindig a jó szervezettség és korszerű magatartás jellemezte és jellemzi ma is. Egészségügyben szerzett több évtizedes tapasztalatát eredményesen hasznosította: 18 publikációja jelent meg az elmúlt évek során. Dr. Padányi János emberségét, magas szintű szakmai tudását és etikus orvosi magatartását mind kollégái, mind az általa meggyógyított betegek magasra értékelik.

Szombathely Kultúrájáért-életműdíj:

Szombathely Kultúrájáért Életműdíj adományozható annak a személynek, aki hosszabb időn át - de legalább 25 éven keresztül - a kultúra területén végzett kiemelkedő munkájával és életével a város polgárai körében közmegbecsülést szerzett. Szombathely Kultúrájáért Életműdíjban részesült Csonka Ernő festőművész.

Csonka Ernő 1934-ben, 13 évesen az Országos Tehetségkutató kiállítás első díját nyerte el. Céltudatos önképzéssel, hosszú esztendők megfigyelő, kísérletező, lassan érlelődő és kitartó munkájával vált festővé. Első mestere középiskolás tanára, Radnai Rezső, aki nagy hatással volt rá. Később főállásban dolgozott mint grafikus és kirakatrendező; dekoratőr a Moziüzemi Vállalatnál és a Centrum Áruháznál. 1948 óta mintegy 40 önálló kiállítása volt szerte az országban. Jubileumi kiállítását 1996-ban, 75. életévében a Szombathelyi Képtárban rendezték meg , nagy sikerrel. Csonka Ernő elsősorban tájképfestő, kitűnő akvarellista. A természetelvű festést vallja magáénak. Képei a természet szeretetét és tiszteletét sugározzák. Különböző időszakokban örökíti meg az oladi, kőszegi, jáki tájat, Szombathely egyes részeit, amelyek mély belső átélésről, a művész és tárgya szoros kapcsolatáról árulkodnak. Az utóbbi időben bibliai témákkal is foglalkozik. Így az oladi templom belső díszítésére 15 db-os stációt adományozott. Csonka Ernő munkásságát több katalógus, cikk, sőt könyv ismerteti. Életműve példaként állítható a felnövekvő művésznemzedékek elé.

Díszpolgári cím:

Díszpolgári cím adományozható annak a nem szombathelyi lakóhelyű magyar vagy külföldi állampolgárságú személynek, aki a hazai, illetve nemzetközi politikai, társadalmi, gazdasági, tudományos, művészeti vagy sportéletben kiemelkedő eredményt ért el, és ezzel a város polgárai körében közmegbecsülésre tett szert, illetve hozzájárult Szombathely fejlődéséhez, hírnevének öregbítéséhez. A díszpolgári címet 2004-ben Dr. Hegedüs Csaba vehette át.

Dr. Hegedüs Csaba Szombathelyen a VOLÁN Birkózó Szakosztályában Füzessy József mester keze alatt indult el a világhírhez vezető úton, és még a város polgáraként utasította maga mögé a magyar ifjúsági mezőnyt. 1971-ben Szófiában első nagy világversenyén minden ellenfelét tussal legyőzve lett világbajnok. A világbajnokság legjobb birkózójává választották, és a FILA döntése alapján az "Év birkózója" lett. A müncheni olimpián 1972-ben a magyar sport számára a 100. olimpiai aranyérmet szerezte meg. 1973-as súlyos balesetét követően az akaraterő és küzdeni tudás példáját adva az ifjúságnak, 1975-ben Minszkben a világbajnoki, 1976-ban Leningrádban, 1977-ben a törökországi Bursában az Európa-bajnoki dobogó legfelső fokára állva, az élni akarás győzelmét bizonyította. Ezt a rendkívül sikeres versenyzői pályafutást folytatta szövetségi kapitányként, e tisztséget 1979 és '89 között töltötte be. Irányítása alatt a versenyzők 42 világversenyen 24 arany-, 34 ezüst- és 25 bronzérmet nyertek. 1989 és '92 között a Magyar Birkózó Szövetség alelnöke, majd 1992-től elnöke. A Magyar Olimpiai Bizottság és a Halhatatlanok Klubjának tagja. Hegedüs Csaba 2002 szeptemberétől a Nemzetközi Birkózó Szövetség elnökségi tagja, és TV-Internetes Bizottságának vezetője. Az ő közreműködésével került városunkba a magyar birkózó élet fontos eseménye, a Kötöttfogású Birkózó Nagydíj. Dr. Hegedűs Csaba soha nem szakadt el igazán Szombathelytől. Az évek során számos esetben jelét adta annak az erős, oldhatatlan kötődésnek, ami gyermekkora és ifjúsága szeretett városához fűzi. Gyakran hazalátogatva, ismerve a város sportéletét, segíti és támogatja azt.