Hírek

Hiányosságok a gazdálkodásban?

2004. december 09., 10:20
Lazán bántak a közpénzekkel Szombathelyen címmel jelent meg cikk egy internetes újság oldalán, amely egy Állami Számvevőszék-i vizsgálat jelentésére alapozva mondja ki a sommás ítéletet városunk felett. A felmérés négyéves ciklust ellenőrzött: a 2001 és 2004 közötti időszak gazdálkodását elemezte, kiderült: több jogszerűtlen és törvénysértő elemet találtak ebben az időszakban. Írásunkban az önkormányzat is reagál.

Az internetes újság szerint több jogszerűtlen és törvénysértő elemet találtak a város gazdálkodásában ebben az időszakban. Az írás szerint dr. Ipkovich György polgármester nem kívánt reflektálni az ügyre. A Szombathelyi Televíziónak Csermelyi András, Szombathely gazdasági ügyekért felelős alpolgármesetere kifejtette: négy évet vizsgált az ÁSZ, s bár a jegyzőkönyv szóhasználata, amely rendszeresen jogsértést és törvénysértést emleget súlyos, valójában nem találtak nagyobb kifogásolnivalót a város gazdálkodásában. Mindezt mutatja az is, hogy semmiféle szankciót nem helyeztek kilátásba, csupán ajánlásokat fogalmaztak meg a városvezetés számára, amelyeket - 2002-es ténykedésük óta ők már ki is javítottak. Az alpolgármester szerint bármely városban, ahol ilyen alapos vizsgálódást végezne az ÁSZ, hasonló kifogásokkal élhetne. Ennek ellenére a januári közgyűlés természetesen foglalkozik az üggyel, s majd ott vonják le a végső következtetéseket.

A botrányt keltő anyagra a szombathelyi önkormányzat is reagált, szerkesztőségünkhöz a következő szöveget juttatta el: A médiában megjelent megállapítások egy terjedelmes, 86 oldalas szövegkörnyezetből kiemelt mondatokat idéztek, amelyek a valós tényeket nem a teljesség igényével jellemzik. A hiányosságok nagy részét már a vizsgált időszak alatt, illetve azután megszüntettük.

Általánosságban elmondható, hogy a feltárt hibák általában alaki hibák, és az írásba foglalt szabályozások hiányára vezethetőek vissza, a gyakorlatban azonban helyesen alkalmaztuk a törvényi előírásokat. Az államháztartási törvényben előírt mérlegeket, kimutatásokat a költségvetési illetve zárszámadási rendeletben bemutattuk, amely egyúttal utal annak tartalmi követelményeire is.

Három általános iskola a tervezett összeget tavaly túllépte, de az összes kiadást vizsgálva, a jóváhagyott előirányzaton belül gazdálkodott. Az okokat az intézményellenőrzési csoport felülvizsgálta, azonban a Ktv. 50.§(1) szerinti kötelességszegést nem állapított meg.

Az önkormányzat az értékpapírvásárlásra nem volt megszabott összeghatár, emiatt a kiadások meghaladták a jóváhagyott előirányzatot. Az értékpapírvásárlást - és visszaváltást pénzügy-technikai tételnek tekintettük a napi likviditás miatt, ez pedig azt jelentette: ha a folyószámla-egyenlegünk pozitív mérleget mutatott, akkor azt a számlavezető bankunknál OPTIMA értékjegybe forgattuk, ha negatív volt, akkor természetesen folyószámlahitelt vettünk fel. Így jóval magasabb kamatot tudtunk elérni, mintha csak a folyószámlán hagytuk volna a pénzt.

Az Állami Számvevőszék vizsgálata alapján a bizonylatok nagy része nem felelt meg a szabályoknak. A bevételi utalványokon a megállapított összeget és a könyvviteli elszámolásra utaló főkönyvi számot a könyvelő ellátta aláírásával, de az „érvényesítve” megjelölés elmaradt, viszont haladéktalanul intézkedtünk a hiányosság megszüntetéséről, amely leginkább a nem egyértelmű szabályozásból adódott.

A közös polgármesteri és jegyzői utasításban egyértelműen meghatároztuk a kötelezettségvállalás, utalványozás és annak ellenjegyzésének rendjét. Csak a szabályozásban meghatározott felelős személyek utalhattak, az utalványokon minden esetben feltüntetjük az adott összeghatár és abból az adott időpontban lekötött kötelezettségvállalások összegét.

Az ÁSZ-jelentés azt is tartalmazza, hogy a mulasztások nem befolyásolták a számviteli elszámolások megbízhatóságát. Tavaly óta a támogatásokat csak támogatási szerződés megkötése után utalhatjuk ki. A beküldött elszámolások a támogatás odaítélésében közreműködő szakmai osztályok igazolásával fogadhatóak el. Az elszámolást elmulasztó támogatott szervezeteket felszólítjuk, nekik újabb pénzt nem juttatunk.

Arról is szól a felmérés, hogy nem nyilvános a gazdálkodás, s versenyeztetési eljárás mellőzésével is bonyolítottunk le értékesítéseket. Önkormányzatunk 1996-ban határozta meg 200 millió forintban azt az értékhatárt, amely felett kizárólag nyilvános versenyeztetéssel lehet vagyontárgyat hasznosítani. A szabályt mindenkor betartottuk. Az ÁSZ ezt az értékhatárt tartja túl magasnak, hiszen kevés ilyen értéket meghaladó vagyontárgyunk van.

Ennél kisebb értékű vagyontárgy esetében a rendelet megengedi a nyilvános versenyeztetés kihagyását. Az ÁSZ azt javasolta, hogy ezen bizottsági és közgyűlési döntésekben az indoklást megjelöljük. Egyébként a vizsgált időszakban az önkormányzat vagyonszámviteli nyilvántartási értéke 12 százalékkal nőtt.

Illúzió mesterei