A felmérés három területre - az olvasás-szövegértésre, a matematikára és a természettudományra - irányult. A vizsgálat azonban nem a lexikális tudásra volt kíváncsi, hanem, hogy a felnövekvő generációnak milyen a probléma-megoldóképessége, új ismeret-elsajátítása, amellyel a mindennapokban is boldogulniuk kellene.
A PISA-vizsgálat nem dicsérte a magyar oktatási rendszert, amely köztudottan tudománycentrikus és háttérbe helyezi a gyakorlatot.
Dr.Iker János, a Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója elmondta: azt mindenképpen jelzi a kutatás, hogy a tanyagon változtatni kell, így kevesebbet, korszerűbbet és gyakorlatiasabbat érdemes tanítani, nem a teljesítményt, hanem a képességet kell hangsúlyozni.
Dr. Iker János arra is felhívta a figyelmet, hogy a vizsgálat elősorban a tömegoktatásról szól. A diákoknak egyre több információt próbálnak meg átadni a tanárok. Ennek következménye, hogy inkább magolnak a tanulók, minthogy maguk értelmezzék az egyes feladatokat.
Vas megyében is végeztek az elmúlt években hasonló szűrést, ez kedvező eredménnyel zárult.
Dr.Szabó László, a Vas Megyei Pedagógiai Intézet igazgatója tájékoztatott: kötelező, országos, kompetenciaméréseket, értőolvasást, matematikai és logikai képességeket mértünk.
A vasi iskolások négy-hat sázalékkal jobban teljesítenek, mint az ország más részein. Szakemberek szerint változtatás szükséges, a reformok azonban évekig, akár évtizedekig tarthatnak, és az egymást követő kormányok együttműködését igénylik.
