A belga középiskolások csak elemi szinten ismerik a holokausztot - derül ki egy friss belgiumi felmérésből. A diákok többsége tisztában van azzal, hogy mi történt Auschwitzban és mit jelent a népirtás, de gondot okoz nekik a nemzetiszocializmus vagy a holokauszt fogalmának a tisztázása. A megkérdezettek nyolcvan százaléka nem tudta, hogy mit takar az Endlösung kifejezés, kétharmaduk rossz vagy bizonytalan választ adott arra a kérdésre, hogy Oskar Schindler Hitler egyik tanácsadója volt-e.
A középiskolások ismereteit egy tizenhárom kérdésből álló feladatsoron tesztelték. A fiataloknak arra kellett válaszolniuk, hogy az egyes állítások igazak-e vagy hamisak, de felelhettek "nem tudommal" is. Tanulságos, hogy a vizsgáltak fele nincs tisztában azzal: a nürnbergi perben náci háborús bűnösök fölött ítélkeztek, és a többségük nem hallott arról, hogy az "Arbeit macht frei" (A munka felszabadít) felirat az auschwitzi haláltábor kapuján függött.
A felmérést végző Brüsszeli Szabadegyetem kutatói arra is kíváncsiak voltak, hogy a vészkorszakról szerzett ismeretek hogyan befolyásolják az iskolások társadalomszemléletét. A 2001-2002-ben végzett kutatásba 1284 brüsszeli középiskolást vontak be.
A meglepő következtetés: a történelmi tudás kevéssé befolyásolja a fiatalok demokratikus magatartását és nézeteit. Bár azok, akik tájékozottak a náci népirtásról, kevéssé kaphatók az idegenellenes és antidemokratikus propagandára, szemléletüket mégis inkább a család és az iskola határozza meg. A gimnazisták és a jó anyagi, kulturális körülmények között élő fiatalok demokratikusabban gondolkodnak és viselkednek.
A felmérést végző szakemberek szerint nem elég átadni a történelmi ismereteket, a fiatalokat szembesíteni kell a tényekkel és a tapasztalatokkal. Jó példa erre Anna Frank naplója, amely megjelenése óta nem lebecsülendő hatást gyakorol a vészkorszakot követő generációk gondolkodására.
