.jpg)
A CNN korábban római forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy a pápa kómába esett. Az amerikai hírtelevízió értesüléseit nevük elhallgatását kérő vatikáni források szinte azonnal tagadták. II. János Pál pápa szíve az éjszaka leállt, jelentette a BBC. Az egyházfő válságos állapotáról szóló vészközleményt pár órával azután adta ki a Vatikán, hogy a pápa közeli munkatársai feladták az utolsó kenetet az egyházfőnek.
Rómába érkezett Camillo Ruini bíboros, római vikárius is. A kánonjog szerint Ruini feladata a pápa halálhírének a bejelentése. Az utódlásra készülnek Ruini mellett - akit a pápa egyik lehetséges örököseként is emlegetnek - Rómába érkezett a száztizenhét tagú pápaválasztó konklávé több tagja is. A főpapok folyamatos érkezése is a pápa állapotának súlyosságára utal, hiszen hivatalosan a konklávét csak a pápa halála után hívják össze.
A testületnek három héttel a pápa gyászszertartását követően kell összeülnie, hogy aztán titkos szavazással, kétharmados többséggel döntsön az új pápáról. A pápaválasztók a választás szabályainak 1996-os reformja óta az eddigiekkel ellentétben luxuslakosztályokban lakhatnak, bár továbbra is a világtól elzárva. Döntésük megszületését azonban hagyományosan, fehéz füsttel jelzik majd.
Az egyházfő csütörtök este került válságos állapotba. A nap folyamán orrán át gyomorszondát vezettek az egyházfőbe, így táplálják. A szonda bevezetése húgyúti fertőzést okozott, ezt szeptikus sokk és a keringés összeomlása követte. Az egyházfő állapotát antibiotikumokkal stabilizálták, majd feladták neki az utolsó kenetet. Nem sokkal ezután a pápa szíve leállt. A szívleállás óta az egyházfő magához tért, tudatánál van. A hozzá közelállók szerint állapota válságos.
A BBC-nek nyilatkozó egyházügyi szakértők szerint az utolsó kenet feladása is jelzi, hogy immár a Vatikán is a pápa halálára készül. Az egyházfő megbetegedése óta az egyház először váltott pesszimista hangnemre.
- Ma reggel a pápa állapota válságos - jelentette ki hivatalos közleményében Joaquín Navarro Valls, a Vatikán szóvivője. Azonban II. János Pál válságos állapota ellenére tudatánál. A római Gemelli kórház, ahol a pápát február óta kétszer is kezelték, tudatta, hogy a Vatikán egyelőre nem szállítattja kórházba az egyházfőt, így jelenleg a Vatikán saját egészségügyi személyzete látja el.
Christoph Schönborn bécsi bíboros, a pápa egyik lehetséges utódja az osztrák APA hírügynökségnek úgy fogalmazott: élete végéhez közeledik, már amennyire ezt egy ember megjósolhatja. A Reuters által idézett szakértők szerint a Parkinson-kórban szenvedők halálát általában vírusos fertőzés okozza, amit a legyengült szervezet már nem tud legyőzni.
A CNN helyszíni tudósítója órákkal ezelőtt hangsúlyozta, hogy bár az utolsó kenet feladásáról szóló hír komoly bajra utal, a pápa nem haldoklik. Nem ez az első eset, hogy a katolikus egyházfőre feladják az utolsó kenetet: az ellene elkövetett, 1981-es merénylet után is megkapta már. Az utolsó kenet feladása nem feltétlenül jelenti azt, hogy valaki haldoklik, lényege éppen abban rejlik, hogy a súlyos beteg tudatánál legyen, amikor a római katolikus vallás tanai szerint részesül az utolsó szentáldozásban, amely biztosítja a Krisztus feltámadásában való részesedést.
A szentatya, akin február 24-én hajtottak végre gégemetszést, azóta nem tudott megszólalni nyilvánosan, hogy március 13-án elhagyta a Gemelli klinikát. Legutóbb szerdán vallott kudarcot beszédkísérlete: csak némán tudott áldást osztani palotája ablakából a Szent Péter téren összegyűlt zarándokoknak.
Az egyházfő lemondását először 1996-ban, a párizsi érsek, Lustiger bíboros szorgalmazta, mondván a súlyosodó Parkinson-kór miatt már nem tudja ellátni feladatait. A Vatikán vezetése, miután a kérdés februárban ismét felvetődött, úgy foglalt állást, hogy a döntést a pápa lelkiismeretére kell bízni. A már hetek óta az élet és a halál között lebegő egyházfő magatartása jól illusztrálja, hogy a Vatikán miért ítélte el az évek óta kómában fekvő Terri halálba segítését lehetővé tevő bírói határozatot, a floridai bíróságot egyenesen hóhéroknak nevezve.
A pápa bizonytalan egészségi állapota miatt már évek óta folynak a találgatások, ki követi majd II. János Pált a trónon. A következő egyházfőt százhúsz, 80 év alatti bíborosból álló testület választja majd ki titkos ülésen, saját tagjai közül. Elemzők szerint két fontos kérdés merülhet majd fel a pápa utódlásával kapcsolatban: a hagyományokhoz hűen Európa, sőt méginkább Olaszország adja-e az új pápát, vagy igazodva a katolikus hívők megváltozott arányaihoz Afrika, Dél-Amerika vagy esetleg Ázsia egyházi vezetőiből választják ki az utódot. Ugyancsak kérdéses, hogy egy, a II. János Pálhoz hasonló konzervatív nézeteket valló utód nyeri-e el a pápaválasztó konklávé támogatását, vagy győz a liberális oldal.
