A tényleges hasznosítás mértékét a környezetvédők az évi mennyiség 20, a gumiiparban érdekeltek 40 százalékára teszik. A hasznosítás többnyire cementgyári égetést jelent, a teljes feldolgozott hányad 1/5-ből pedig gumiőrleményt vagy használati tárgyakat - térburkolót, útpadkát - készítenek. Azért nem többől, mert a feldolgozás - és emiatt a termék - túl drága.
A hasznosításban koordinátori szerepre törekvő Öko-Gum Kht. a közelmúltban megoldási javaslatot adott be a minisztériumba. A némiképp pontatlan anyag szerint a régi abroncsokat játszóterek gumiburkolatának kialakítására, kerékpárutak építésére, illetve kommunálishulladék-lerakók rekultivációjára lehetne felhasználni. Az ötlet demonstrálására azt is felajánlották, hogy Ópusztaszer, Komádi és Geszteréd egy-egy játszóterén saját kontójukra megcsinálják a gumiborítást.
Kocsis Kenéz, a kht. ügyvezető igazgatója szerint a környezetvédelmi minisztérium érdemben foglalkozik a javaslattal, és eddig nem utasította el a felvetést. A munka 1,5-2 milliárd forintba kerülne, erre azonban elvileg van fedezet vagy a termékdíjból, vagy pedig abból a pénzből, amelyet a cégnek fizetnek a gyártók és a forgalmazók azért, hogy ne nekik kelljen foglalkozniuk a hulladékkal.
Amennyiben a közhasznú vállalkozás sikerrel jár, két kérdés akkor is marad: ha ez ilyen egyszerű, akkor miért nem csinálták meg már rég, és hová tűnt az a mintegy 250 ezer tonnányi gumihulladék, amely az állam és a kht. adatai közötti eltérésből adódik.
