Hírek

Diplomások céltalanul

2005. április 23., 08:00
Napjainkban társadalmi jelenség a diplomás munkanélküliség, hiszen évről évre több a friss diplomások száma. A végzettek viszont úgy érzik, romlik elhelyezkedési esélyük. A Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének két főmunkatársa, Köllő János és Kertesi Gábor a rendszerváltás utáni 15 évet áttekintve erről végzett kutatást.

A gazdasági rendszerváltás magával hozta a felsőoktatás bővülését, így a kilencvenes években a kibocsátott diplomások száma hirtelen a kétszeresére nőtt. A kutatók ezt "pókháló ciklusnak" nevezik: a munkaerőpiac merev kínálata a bérek emelkedését vonja maga után, ez pedig a képzés növekedését indukálja.

A diplomásokat befogadó gazdasági életet 1992 és 2002 között három ciklusra osztották. Az 1992-1996-os a konszolidáció, amikor a szocialista gazdaság összeomlott és kialakult a nem állami tulajdonon alapuló versenygazdaság. A második szakasz 1997-2000 között, amikor a tartalékok felhasználásával nőtt a gazdaság, illetve 2000-ben kezdődött a harmadik szakasz amikor külső és belső okok miatt a fejlődés visszaesett.

A harmadik szakaszig a diplomások bérhelyzete javult, megtorpanás 2002 után következett be. A versenyszféra munkapiaca jelentős foglalkoztatás csökkentéssel és reálbér alkalmazkodással reagált. A közszféra foglalkoztatása (körülbelül 800 ezer közalkalmazott), bérhelyzete kiegyenlítettebb maradt, mivel nem a piaci viszonyokhoz igazított.

A munkanélküliek aránya a férfiaknál a végzést követő rövid időszakot leszámítva 27 éves kortól, a nőknél, pedig a szülési időszakot követően, az összlétszám 1-3 százalékára tehető. A fiatal diplomások főleg a gazdasági, jogi, műszaki valamint ügyviteli-irodai foglalkozásokban a korábban érettségi végzettséggel rendelkezők által betöltött munkahelyeket foglalták el. Az érettségizettek a munkaerőpiac más szegmensébe mentek át ahol a képzettségi szintet emelték. A fiatal diplomások bérelőnye nagymértékben nőtt az érettségizettekkel szemben.

A tudástőke növekedése ment végbe az egész országban a felsőfokú képzés emelkedése miatt. Azonban a diplomás munkahelyek számának növekedése a belátható jövőben háromféle korlátba ütközhet. Először a diploma hozama olyan alacsony határra csökkenhet, hogy nem éri meg a lakosságnak ebbe beruháznia így a kereslet visszaeshet. Másodszor a keresletnövekedést megállíthatja a nemzetközi összehasonlításban (nem vásárló értéken) magasnak tartott magyarországi diplomás bér. Harmadszor a költségvetési munkahelyteremtést és bérnövekedést makró-gazdasági szempontból előbb-utóbb vissza kell fogni az államnak. A fiatal diplomások hatvan százaléka itt helyezkedik el. A versenyszférára jellemző pókháló ciklus itt nem érvényesül, hiányzik a piac szabályozó hatása.

A közalkalmazotti bértábla miatt a pályakezdők kereseti pozíciója előnyösebb. A kutatás azonban csak az elmúlt időszakot vizsgálta és adatok hiányában nem vállalkozhat arra, hogy választ adjon a 2005 nyarán végző diplomások elhelyezkedési esélyeire.

Illúzió mesterei