Hírek

Döntetlen a Szolnok ellen

2005. április 30., 20:55
A Szombathelyi Haladás ötvenöt percet játszott emberhátrányban, de így is sikerült megszereznie az egyik pontot és immáron negyedik alkalommal nem talált legyőzőre. Szólhatna így is a mérkőzés rövid összefoglalója. A helyzet azonban ennél bonyolultabb. A csapat tizennégyszer veszélyeztette a vendégek kapusának védési statisztikáját, ráadásul Mihalecz Péter tizenegyest is hibázott.

Hosszú idő után ismét villanyfényes mérkőzést játszott a Szombathelyi Haladás. A rajongók végigszurkolták a találkozót, nem maradhatott el az éneklés sem, és az összecsapás végén többperces ünneplés után engedték csak zuhanyozni kedvenceiket.

A lelátón helyet foglaló Haladás-játékosok közül valószínűleg mindenki kezdő lett volna, ha nem bajlódik valamiféle sérüléssel vagy éppen nem eltiltását tölti. A tribünről nézte végig az összecsapást Elek Zsolt, Sallér Márk, Borsi Gergő , Balogh Tamás és Balassa Péter.

- Noha fáj a lábam, tegnap játékra jelentkeztem a mesternél. Nagyon fontosnak tartom a mai, Szolnok elleni derbit - mondta a mérkőzés előtt a csapatkapitány. - A mester azonban ma reggel felhívott telefonon, és azt mondta, inkább ne kockáztassunk. Ha ma rásérülök, több mérkőzésen hiányoznék a gárdából.

Borsi Gergő mosolyogva érkezett az öltözőbe a játékostársakat üdvözölni. A mosoly valószínűleg nem fejezte ki a lelkiállapotát, hiszen a legutóbbi mérkőzésen eltiltás, míg most sérülés miatt kénytelen kihagyni a találkozót. - Remélem, hétfőn már edzhetek - mondta szűkszavúan.


Balogh Tamás is a lelátón bosszankodott. A labdarúgó Szolnokon nevelkedett, s nagyon szeretett volna bizonyítani nevelőegyesülete ellen. A Kecskemét elleni viadal utolsó perceiben azonban kiállította a játékvezető. - Ennél szörnyűbb nincs. Idegesebb vagyok, mintha én is ott melegítenék a többiekkel. Nagyon szorítok a srácoknak. Remélem sikerül visszavágni az őszi vereségért.

A találkozó elején jelezte a tiszta fehérben játszó Haladás, hogy ki az úr a háznál, hiszen Mihaleczék a saját kapujukhoz szegezték a vendégeket, itt azonban elfogyott a tudomány. A szolnokiak szemmel láthatóan elfogadták volna az eredményjelző táblán lévő gól nélküli döntetlent. Valószínűleg erről csak a 35. percben változott meg a véleményük, amikor a játékvezető kiállította Seper Ákost. Sokan a fejüket fogták, és elkönyvelték az újabb hazai vereséget. A gárda azonban hihetetlen energiákat mozgósított. Már az első félidő végén sorra dolgozta ki a helyzeteket, és sorra puskázta is el azokat. Nagy kedvvel játszott Koman, és a harcosságával, veszélyes lövéseivel az első félidő legjobbja, Jagodits is.

A második félidőben aztán olyat láthatott a szombathelyi publikum, amilyet talán még soha: az emberhátrányban játszó együttes ötpercenként alakított ki egy-egy ajtó-ablak helyzetet. A legizgalmasabb azonban mégiscsak az a három perc volt, amikor Mihalecz háromszor tette naggyá a vendégek kapusát. Előbb tizenegyest hibázott, majd kétszer fejjel veszélyeztetett. A kihagyhatatlan helyzeteket kihagyók listájára feliratkozott Rajos és Jagodits is. A mérkőzést végül a tizennégy helyzetet kihagyó Haladásnak nem sikerült megnyernie.

Mihalecz István, a Szombathelyi Haladás vezetőedzője elemezte a fordulót: - Az a csapat csak döntetlent érhet el, amelyik egyik helyzetét sem tudja értékesíteni. Emberhátrány ide vagy oda, nyerhettünk volna ezen a találkozón.

(forrás: nyugat.hu)

Illúzió mesterei