Az egységes rendszert, amely kiváltja az egyetemi felvételit a korábbi kormányok is támogatták, igaz, kisebb változtatásokkal. Az új követelmények kevesebb lexikális ismeretet kérnek számon, ugyanakkor a feladatok a korábbinál sokkal nagyobb hangsúly helyeznek a képességek vizsgálatára, a tanult ismeretek gyakorlati alkalmazására, tehát az önálló problémamegoldásra.
A követelmények jóval egységesebbek, mint a korábbi években, csaknem minden tárgyból van például központi írásbeli vizsga, amit központi útmutató alapján javítanak és értékelnek. Hasonlóan a szóbeli vizsgákat is egységes szempont szerint értékelik. A követelmények is standardizáltak ugyanazt a feladatot kapják a gimnáziumban, szakközépiskolában, nappali, esti, levelező tagozaton végzők. Az utóbbi években - különösen az utóbbi egy évben - sokan sokfélét mondtak az új érettségiről. A 2004. évi próbaérettségi tapasztalatai alapján többen igyekeztek pánikot kelteni.
A - mint kiderült, alaptalan - félelmek egyike volt, hogy tömegesen fognak megbukni az érettségin. A próbaérettségin, ahol felkészülés nélkül, olyan dolgozatot írtak a diákok, amiről tudták, hogy nincs tétje, valóban sokan rosszul szerepeltek, a "valódi" megmérettetésen viszont feleannyian buktak meg, mint az utóbbi években. Sokan azt tartották, hogy a diákok nincsenek felkészítve az új követelményekre. Ennek ellentmond, hogy a leggyakoribb érettségi tantárgyakból néhány tizeddel most jobban érettségiztek a tanulók, mint az előző években a régi követelményekből.
Sokan bírálták a minisztériumot, hogy az érettségi feladatsorokat előzetesen nem mérték be, nem próbálták ki a diákokon, ez azonban korábban sem történt meg. Ráadásul ezeket a feladatokat olyan tanulókon nem is lehetett volna kipróbálni, akik már ilyen követelmények szerint tanultak volna a középiskolában. Viszont, az érettségi eredmények ismeretében kijelenthető: majdnem minden tantárgy esetében minden korábbinál jobb a teljesítmények eloszlása.
Nem éri meg a jóknak se emelt szinten vizsgázni, szóltak az ellenérvek, ám az eredmények azt mutatják: tantárgyanként az emelt szinten érettségizett tanulók 70-85 százaléka elérte a legalább 60 százalékos teljesítményt, azaz az érettségi ötöst, ami a felvételin 24 + 7 felvételi pontot ér. Tantárgyanként a 40-60 százalékuk elérte a legalább 75 százalékos teljesítményt, ami érettségin ötös és a felvételin 27 + 7 felvételi pontot ér, illetve duplázásnál 54 + 7 = 61 felvételi pontot ér. Hamis állítás az is, hogy tömegével fellebbeztek a tanulók az írásbeli dolgozatok javításai miatt.
Mint a sajtótájékoztatón kiderült, az emelt szintű dolgozatok 10 százalékára érkezett be észrevétel, a középszintű - szintén felvételi téttel rendelkező - dolgozatok értékelésére iskolánként 1-2 észrevétel érkezett, azaz összességében csak az érettségizők néhány százaléka tett észrevételt. Korábban a felvételi írásbelikre beérkezett észrevételek is gyakran elérték a 10 százalékos arányt.
"Igénytelen követelményeivel nevetségesen könnyű volt az érettségi" - mondták az ellenzők, s sok diák is úgy nyilatkozott: könnyűnek találta a feladatokat. Az kétségtelen tény, hogy a leggyakoribb érettségi tantárgyakból most jobban érettségiztek a tanulók, mint az előző években, de csak néhány tizeddel. 2002-ben 3,48, 2003-ban 3,52, idén pedig 3,66 volt az összesített érettségi átlag. Az új előírások kiállták a próbált: a tanulók és a pedagógusok többsége örömmel fogadta őket, és a tanulók sikeresen teljesítettek. Az igazgatók viszik a tételeket Az idei érettségi lebonyolítása a tétellopásról híresült el.
Az érettségi vizsga biztonságosabb lebonyolítása érdekében nemrégiben az Oktatási Minisztérium vezetői számos egyeztetést folytattak más minisztériumok képviselőivel, szakmai szervezetek vezetőivel és a Közoktatás-politikai Tanács tagjaival. Számos változatot dolgoztak ki a biztonságosabb lebonyolításra. A kockázati tényezőket is figyelembe véve közülük a leginkább megvalósíthatónak a következő változat tűnik: Az informatikailag biztonságos körülmények között előállított érettségi tételek közül a leggyakoribb érettségi tárgyakból (magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, angol nyelv, német nyelv) csak két nappal a vizsga előtt választják ki a végső feladatsort. Egy központi nyomdában sokszorosítják, majd csomagolják és kiszállítják a körzetközponti jegyzőkhöz. (Az 1080 középiskola közül csak 50 olyan van, amelyiknek a településén nem működik körzetközponti jegyző, de ezeknél is legfeljebb 15-20 km-re van.) Az iskolák igazgatói a vizsga napján reggel 6 és 8 óra között viszik el az aznapi tételcsomagot. A többi tantárgyból egyszerre szállítják ki a tételcsomagokat a körzetközponti jegyzőkhöz. Az iskolák igazgatói a jegyzőnél választásokhoz hasonló biztonsági körülmények között tárolt tételcsomagokat előzetesen ellenőrzik, az esetleges tévedéseket korrigálják, és csak a vizsga napján reggel viszik el.
