Amikor a lakóparkokban és családiházas övezetekben építkezők megvásárolják több millióért a zsebkendőnyi telket, akkor még általában nem gondolnak arra, hogy nemcsak ők, hanem a szomszéd is építkezik, mégpedig ugyanolyan szabályok szerint. Rimányi Krisztina, a Kőszegi Polgármesteri Hivatal hatósági osztályának mb. vezetője tájékoztatott: - Szomszédos ingatlannál létezik a kötelező építménytávolság. Ez telekhatáron belül, attól három méter, illetve a tervezett építmény fala a környező telekhatárral, ha hatvan foknál kisebb szöget zár be, akkor ablakot nem szabad elhelyezni. Kivételt jelent a mellékhelyiség kisméretű szellőzőnyílása, amelyet meghatározott magasság fölött lehet csak elhelyezni.
Tehát három méter innen, három méter onnan. Az pontosan hat - egy kisebb nappali mérete - ennyire van tőlünk a szomszéd hálószobája, vagy esetleg a konyhája. Hol van itt az intimitás? Hát csakis a függöny mögött. Az építésügyi hatóság minden esetben értesíti a szomszédokat az engedély kiadása előtt, hogy fellebbezési joguk van. Az értesítéshez nem mellékelik a tervet, de azt az önkormányzat illetékesének kötelessége megmutatni, ha ügyfélfogadási időben felkeressük. Erre a törvény tizenöt napos határidőt ad. Ha ez idő alatt nem jelezzük a hivatal felé, hogy kifogásunk lenne a mellénk tervezett épület formája, elhelyezése és nagysága ellen, akkor az engedély automatikusan jogerőre emelkedik, azaz kezdődhet az építkezés. Az osztályvezető elmondta, hogy az építési törvény előírásai vizsgálják a szomszédos ingatlan rendeltetésszerű és biztonságos használatát.
Ha a szomszédos épületből rálátás nyílik kertünkre, akkor annak pihenő jellege korlátozottá válhat, amely értékcsökkentő tényező. Vagy ha már ablakunk előtt felépült egy torony , és eltakarja az addig csakis ránk mosolygó napsütést, vagy nem láthatjuk ezentúl a madárcsicsergős hegyoldalt - akkor polgári pert indíthatunk szomszédunk ellen. Ezzel ugyanis nem csak a kedvünket rontotta el, hanem bizony jelentősen csökkent ingatlanunk értéke is. A kilátás vagyoni értékű jog. A Polgári Törvénykönyv a szomszédjog általános szabályaként azt mondja, hogy „A tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat szükségtelenül zavarna, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné". A tervezőnek és az építtetőnek tehát törekednie kell arra, hogy olyan épület készüljön, amely a lehető legkevésbé zavarja a szomszéd kilátását. Ha a kilátás-elvonási per során bizonyítjuk azt, hogy szomszédunk az építkezésével szükségtelenül zavart minket, érdekeinket figyelmen kívül hagyta, nem a lehetőség szerinti legkedvezőbb tervezési, kivitelezési eljárást választotta, és ezzel kárt okozott nekünk, akkor bíróság ítélete valószínűleg a kártérítés lesz. Az értékcsökkenés mértékét az igazságügyi szakértő véleménye alapján határozzák meg. Ez általában az ingatlan értékének a 8-10 százaléka. Ha szomszédunk az építési törvény szabályai szerint, bizonyíthatóan velünk egyeztetve készíttette el házának terveit, akkor már hiába hiányoljuk a korábbi kilátást.
