.jpg)
A képzési formák és tagozatok szerint az összes jelentkező közül 3,4 százalék választotta ezt a szakot: 5146-an. Intézményi megosztás szerint a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) magasan veri a mezőnyt: összesen nyolc egyetemen és főiskolán lehet a szakmát tanulni, ebből csaknem 1500-an választották a BGF-et, ezt követi körülbelül hasonló - 500 fő körüli - jelentkezőszámmal a Veszprémi Egyetem, a Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája és a Kodolányi János Főiskola.
Az idegenforgalmi és szálloda szakon legtöbben az alapképzést jelölték meg, csaknem 98 százalék, a fennmaradó 2 százalék a diplomás jelentkező. Tagozat szerint 70,7 százalék nappali tagozaton szeretne tanulni, 20,7 százalék levelezőn, 8,6 százalék pedig távoktatásban.
Az Országos Felsőoktatási Iroda (OFI) elemzése szerint egyre nő a nappali tagozatra jelentkezők aránya, a levelező vagy távoktatást választóké pedig csökken, a költségtérítéses képzést is kevesen jelöltek meg: csupán 16,6 százalék választotta ezt az alternatívát. Érdekesség, hogy a levelező tagozatot bejelölők túlnyomó többsége alapképzésre jelentkezett, nem pedig diplomásra.
Az OFI vizsgálata alapján elmondható, az idősebb korosztály kevésbé választja az idegenforgalmi és szálloda szakot a többi szakhoz képest: a felvételizők 91,2 százaléka legfeljebb öt éve érettségizett. Nyilván azért is, mert alapképzést szeretnék a legtöbben, s az idősebbek között ez még egy új szaknak számít, valószínűleg kevesebben ismerik.
A jelentkezők között többségben vannak a nők - 56,6 százalékkal -, 97,8 százalékuk magyar állampolgár. Az erre a szakra továbbtanulni akarók között jóval gyakrabban fordul elő a nyelvi gimnáziumban szerzett érettségi, - 8,3 százalék -, mint más szakoknál. Kiugróan magas a nyelvvizsgával rendelkezők aránya, - 52,2 százalék -, amelyben jelentős szerepet játszik a középfokú nyelvvizsgák nagy aránya.
